Lapszemle, 1932. március

1932-03-14 [1383]

hogy "ez igy nem mehet tovább",mert az exporteurök közül tiz sem fog megmaradni. A szab.kiviteli társaság nem csinál semmités havi bevétele nem tesz többet 20-30 ezer dinárnál.Lazarevics Tivadar beszédében utalt arra, hogy Jugoszláviának volt ugyan szlovén miniszterelnöke, és sajnálatra méltó,hogy az országot nem érte az a szerencse, hogy horvát miniszterelnöke lett volna. Nyugodtan bizná a kormányzást a horvátokra és nem félne horvát részről semmiféle veszedelemtől. /Obzor 11./ A belgrádi lapok a két utóbbi szónok beszédéről csak röviden emlékeznek meg. Külügyek. A dunai államok gazdasági antantj

a naponta bőséges híranyagot szolgáltat a jugoszláv sajtónak.A közlemények nagy része az olasz és francia lapokból kerül ki,de a cseh és a magyar lapvéleményeket is bőven hozzák a lapok. Önálló véleményt csak a Politika /9/ hoz vezércikk alakjában dr.Surmin Gyúró tollából,aki azt irja,hogy aközépeurópai gazdasági együttműködésnek régen vajúdó kérdését a 600 milliós csehországi francia kölcsön hozta újra előtérbe. Eddig azért nem volt ebben a kérdésben eredmény elérhető,mert mindannyiszor politikai akadályok merültek fel.Az egyik részről állandóan politikai megegyezést követeltek,amelynek létrejötte után lehetne a gazdasági kérdésekre áttérni.Mindannyiszor a békeszerződésekről volt sző.Mások attól tartottak, hogy a gazdasági antant oly erőcsoportot hozna létre,amelynek megalakulása nem volna kívánatos.Jugoszlávia részéről a dunai államok gazdasági antantját nem követeli semmiféle politikai érdek.A Politika /ll/ értesülése szerint Musanoff bulgár miniszterelnök oda nyilatkozott,hogy a dunamenti államok terv bevett konferenciáján Bulgáriának is részt kell vennie,mert szintén a Duna