Lapszemle, 1932. március

1932-03-12 [1383]

cimü revíziós könyvévei, Ghelard többek között felhozza,hogy 1370-ben az akkori magyar ellenzék plakátokat ragasztatott ki Pesten, amelyken követelték hogy a Monarchia avatkozzon be Franciaország javára a francia-német háborúba. A magyar kormány azonban a Kossuth-pártnak ezt a franciabarát megnyilatkozásait elnyomta, majd a háború után az egész Kossuthpártot megszüntették,- Tisza Istvánról Chelard azt állítja, hogy hat héttel a serajevol merénylet előtt azt mondotta, hogy ő majd megfogja szabadítani Ausztria-Magyarországot Fe r e n c - F e r d i nánd t ó 1. - Tisza háborús X

e

A®iősségj§_t _Chelard a magyar cato-nak nevezett Battyhányi Tivadar grüf megjegyzésével bizonyltja^ K-ü_l_p_o_l_i._t_i_k_a_, Az angol-francia, J^egegyezést ^sürget 1 igen feltűnő, majdnem pathetikus hangú vezére 1 kkében_a _Temps JLO ^ Csak az angol-francia entente hozhat megoldást az aktuális problémák mindegyikében. A bajok egyik főoka az entente hiánya. Franciaország kész a megegyezésre, ehhez azonban az is kell, hogy Anglia értse meg hogy a gazdasági és pénzügyi biztonság alapja csak a politikai biztonság lehet. Ennek viszont Franciaország és Anglia lehetnek csak a kezesei. Rosszul teszi Angii! ha távol tartja magát a kontinentális politikától. Franciaország bármilyen kész is a megegyezésre, nem fogadhatja el saját elveinek feladásával az angol álláspontokat. A jóvátételi kérdésben például a jóvátételek törlése elfogadhatatlan volna. Legfeljebb a német tartozások uj ós tartós rendezéséről lehetne szó, de csak akkor, ha Anglia keresztuiviszl