Lapszemle, 1932. március

1932-03-12 [1383]

olasz felfogás szerint Ausztrián és Magyarországon a legsürgősebb feladat gazdaságilag segíteni. még pedig Konkrét akcióval Éppen eziért Olaszország úgyis mint utódállam, úgyis mint közvetlenül, érdekelt nagyhatalom közvetlen együttműködési akciót kezdett különféle különegyezmények megkötésével. Olasz részről a francia tervet lassúnak és nehézkesnek látják. Az olasz memorandum maga azt mutatja, hogy Róma egyetért ugyan Parissal az elérendő célt, tehát a dunai államok megsegítését illetően, de már az alkalmazandó eszközökre nézve nem Bizonyára attől fél, hogy a francia program olyan elhatározások elé állítaná, amelyek nem egyeznek meg politikájával - A Petit_Parisien 10 római levelezője szerint az olasz sajtó kezdetben bizalmatlanul foglalkozott a dunai szervezkedés tervével, mihelyt azonban tardieu terv ismeretesé vált, az olasz sajtó magatartása megváltozott. Ennek a változásnak könny! megértei az okát Az olasz közvélemény mindig bizalmatkanul nézte a kisantatntot, mert azt a francia befolyás exponensének tekintette Rómának Albániával , Bulgáriával Magyarországgal és Ausztriával kötött egyezményei a kisantant ellensúlyozására voltak szánva Ter mészetes tehpt egy olyan kambi náció„ amely, a kisantuntot összekapcsolta volna a dunai államokkal, Olaszországban csak ellenzéssel taláikozhatot Az a mód azonban ahogyan Tardieu tértét előterjesztették, az ellenvetések .nagyrészét tárgytalanná tette mert nem egybizonyos nagyhatalom égisze alatt álló egyesülésről van szó, haneu arról, hogy a dunai