Lapszemle, 1932. március

1932-03-11 [1383]

térre akarták szőritani. Sokan működtek közre a gondolat megérlelésén,de ki kell emelni, hogy tekintélyes magyar politikusoknak Belgrádban,Bukarest­ben és Prágában nemrégen tett látogatásai erős lökést adtak az ügynek.E­zek ugyan ellenzéki politikusok voltak, de Magyarország külpolitikai fel­fogása tekintetében a magyar hivatalos körökkel egyazon álláspontot fog­lalták el.Ezek a látogatások,úgymint a gazdasági világválság kifejlődése tették a középeurópai államok szoros együttműködésének kérdését aktuális­sá. Amaz ismert európai körök kivételével, amelyek a békeszerződések által teremtett európai helyzettel nincsenek kibékülve és amelyek minden közép­európai államcsoportosulást a saját politikai érdekeik szemszögéből néznek a gazdasági közeledés gondolata nem ütköznék nehézségekbe.Ami bennünket illet,mi sohasem vitattuk a dunamenti államok gazdasági megegyezésének h«a nosságát.A kisantant,mint politikai egység,sok évi fennállása alatt hasz­nos eredményeket ért el nemcsak a tagállamok érdekében, hanem az általános helyzet európai/érdekében is,s azt élő erőnek tartjuk, amely csak üdvözölhetné a középeurópai államok széleskörű együttműködésének gondolatát.Kétségtelen, hogy a dunai államok gazdasági közeledése nagy fontossággal birna a poli­tikai közeledés szempontjából is.A gazdasági érdekek kölcsönössége szolid bázisa volna az esetleges politikai együttműködésnek is.A kisantant poli­tikai megegyezés,amely adottságot képez.Más középeurópai államok csatlako­zása ehez a blokkhoz bizonyos garanciáktól függ,amelyek abból állnak,hogy a békeszerződések ellen irányuló politika nem engednető meg,különösen a a trianoni szerződés ellen irányuló politika,és azon állapotok ellen,ame­lyek annak következményei.Jugoszlávia eddig is megmutatta jóakaratát és

Next

/
Thumbnails
Contents