Lapszemle, 1932. március

1932-03-10 [1383]

Briand temet ós én ek előkészületeiről valamennyi lap közli a párisi hírt, hogy Károlyi npulsa; gróf miniszterelnök és Korányi JJrigyes báró pénzügyminiszter rész vét táv irat a megérkezett a franciakor, aányhoz s hogy a paris i pápai nuncius a pápa részvétét is nyilván! » totta a francia kormánynak, A gazdasági kémiáig dés ellen kiadott uj német szükségrendeietet ismerteti a "Nemzeti Újság* és több reggeli lap, ugyanekkor a német elnökválasztási propagandaharcról közöl bő tájékoztatót a ''

N

emzeti • Újság" és több reggeli lap . A baloldali "Magyar Hirlap" és a * Népsza ~-v <m -m tim mi ** -»i ttm *^ T. *t c >w m mt <m. y rnj. » K a* • «I W ,F ~,Í ' va

M pedig feltűnő helyen közli, hogy letartóztatták az I c Farben. indust.rie ludvigshaíeni gyártelepének egyik főmérnökét dr.Eickert aki a nemzeti szocialista párt tagja volt és a gyártelepről csempészett robbanóanyagai pogolgépeket készített- A baloldali lapok természete*. sen ugy állitják be a dolgot, mintha a nemzeti szocialista párt csoportvezetője a párt érdekeiben készítette volna a bombákat viszont közlik azt is

f hogy a nemzeti szocialista párt a leleplezés után azon nal kizárta soraiból dr előkertet Az erdélyi magyar párt kisebbségi egyet en»et követel. A "Buda mr '<n m>» '.* *• W ma - - - am utt • -i 'T> mv Z: >i •".»••«••• •« mt mr -i - KI Mm* *-.•*».'..•'•! V«t « «t W (» » U » » n t t*. m* m <m. m\ w pesti Hirlap", "Magyarság", »

p

esti Hirlap^közli Sándor József magyar párti szenátornak az egyetemi oktatásról szóló t örvényj avaslí*. vitája során tört ént felszólalását, amelynek ker et eben a békeszerződésben biztosított jogra hivatkozva kérte, hogy óllaiasegit seggel tegyék Isiétővé a magyarnyelvű erdélyi egyetem létesítését Jorga válaszában kijelentette, hogy egyelőre csak a román egyetemek ügyéről van szó f de a kisebbségi egyetem kérdésére még visszatér * Az "rjuiversul" -nak a magyaror szági román kisebbségekről irt cikkét teszi szóvá a "Magyarság" a hirek róvat iában. Az "Universül"azt mondja, hogy Magyarországon 250»000 főnyi román származáu ember él,akinek nagyrésze elfelejtette anyanyelvét és aromán állam nem nyugod-