Lapszemle, 1932. március

1932-03-08 [1383]

Külpolitika. ] '• • —.—T* —— — — — • — — — — — *\—— —~~ .. . . Németországnak /Ausztriában tett preferenciálls ajánlatával foglalkozlk hosszasabban walter aagemann a Geimania /6-66/ élén, abból indulva ki, hogy a győző országokban elkésve látták be, hogy St Germain minden piacától megfosztotta Ausztriát és teljesen életképtelen alakulatot csinált belőle. A német-osztrák terv meghiúsulása óta arra törekszik Franciaország, hogy Délkeleteurőpában a dunai államok politikai, vagy legalább ls gazdasági egyesülését hozza létre, amely Németország bekapcsolását lehetetlenné akarja tenni. Az utódállamok gazdasági és pénzügyi ínséges helyzete, amely kényszeritette őket Genfben és Parisban pénzügyi segítséget kérni, előmozdította a francia kívánságokat. Bethlen magyar miniszte relnöknek és nem rég schober osztrák külügyminiszternek az_aktlv politikából való kikapcsolását e kikényszeritett visszavonulás Jelének lehet tekinteni és várható volt, hogy Franciaország immár ellensakkhuzá3ra készül. Tardieu ajánlatára már megtörténtek az első délkeiet

r pal megnyilatkozások, AZ osztrák közvélemény nyíltan hangoztat hogy a részvétel a fontos német gazdasági tényező nélkül le he Magyarországon már Gratz Gusztáv és Hangos Elemér előbbi kis* amelyek egy Budapest-Prága-Bécs közötti gazdasági háromszög sére irányultak, kedvezőtlen vlszhangra találtak és a Bethle legélesebb oiientállását váltották kl. Igen figyelemreméltó é tlkallag tekintve meglepő, hogy Tardieu Javaslatát Prágában is ama feltétel alatt látják hasznavehetőnek, ha Németországot is vonják ebbe a gazdasági rendszerbe. Németország ugyanis nem csup, a tiszta agrárállamok számára, mint Magyarország,Románia és JÜ&ÖS. vi,a, hanem a cseh és az osztrák gazdasági terület számára iss az ag rár és az ipari termékek legfontosabb fogyasztója. Újból Németország