Lapszemle, 1932. március

1932-03-07 [1383]

Tardlou ismeretes .javaslatával ismételten foglalkozik a Beneshez közelálló brünni Lidové Noviny/5/ w

Kis és nagy Páneurőpa" cirü vezércikkében,, A középeurópai kérdés nem pénzügyi, hanem gazdasági kérdés mondja a cikk Írója Rudolf Procr«ízka

e- Semmiféle kölcsön nem idézhet elő alapvető javulást Középeurópa nemzeteinek jobb munkafeltéuelekre van szükségük,. szük-. sógük van arra

? hogy termelhessenek és eladhassanak,, Kl tudja ezt nékJkma biztosítani? Senki más

A mint Ők maguk« Középeurópa nincs oly helyzetben, hogy bevárhassa, amig a világkonjuktura megjavul. Amikor valamennyi állam elzárkózik, amikor a brit birodalom is zárt gazda- .. sági egységbe gubózik be, Középeurópa államainak sem marad más hátra, mint ugyanezt tenni, de az egyes államok tulkicsinyek ahhoz, hogy önmagukban évekig kitarthassanak Tehát össze kell fogniok Mi tartja őket vissza db tói, hogy ez meg ne valósuljon?'Semmi más, mint a politika és pedig nem a saját politikájuk, hanem a magas politika, azok a magas vitás kérdések, amelyek a nagyhatalmak között fonállának Egyik féltékeny a másikra, fél, hogy ez, vagy amaz ne jusdon túlsúlyra a Duna mentén, ezé^t nem akarja megengedni, hogy a közép európai nemzetek komolyan megkíséreljék az egymás közti megértést„ Ezért a legkedvezőbb kijelentés, amely eddig a középeurópai diskusz• sziő folyamán elhangzott, Tardieu mondata Franciaország, Anglia és Oroszország segítségérőlHa/három állam között meg van a megértés,, ugy már tul vagyunk a fél uton, mert bizony nincs szükség arra, hogy a nagyhatalmak tessékeljenek bennünket az összefogásra, csak épp ne akadályozzanak benne. Tardieu ugyan nem szólt Németország beleegyezéséről, amely ugy látszik, elérhetetlen, de olyan jelek is mutatko

? nak, hogy Németországot kész dolog elé is lehetne állítani s azután Németország igyekezne- a helyzetből annyit profitálni, amennyit lehetne, Valóban.nincs itt másról szó, mint arról, ho& lemondjon