Lapszemle, 1932. március

1932-03-07 [1383]

a békebargyal ások idején f elhitt ák a figyelőét magyar részről a gazdasági kötet kezesekre» A magyar békedelegáció részéről 1980. február 20~&n Ibert gróf kővetkező indit*ánya, amely a XVII*számu jegysek 5 ik mellékletében olvasható' * Adjon a békekonferencia legalább átmenetileg módot Magyarországnak arra, nogy me|ptara* dó része és azok a részek között* melyeket el akarnak caatolni, az 4* rucaere szabadon tathassék. másrészt arra, hogy Magyarország szá» mára a területéből gyarapodó országokkal való közelebbi fpeeiálie jA legü gazdasági, megállapodások lehetővé váljanak Ezt követeli nemcsak a ka jelölt határokon belül megmaradó magyar állam létének érdeke, hanem a magyar területekkel gyarapodó országoknak eminens érdeke is.,« Erre a javaslatra, amely a preferenciális szerzfissek gondolatét cár akkor Intézményesen felvetette, a szövetséges éa társult hatalmak május 6-án a következő választ adták *A szövetséges éa társult Uu talmák nem vehetnek tekintetbe olyan jaraslatot, amelynek követkesmény'e az lenne, hogy gazdasági szempontból érvénytelenítenék a magyar uralommlől elszakított területek felszabadulását és meggátolná sietnek a területeknek a megszerző államokkal való összeolvadását A békekonferencia ehelyett a békeszerződés 20*. -ik cikkében megadta azt a , kedvezményt, hogy Magyarország Ausztriával és c

sehszlo vattával kivált ságos egyezményeket létesítsen, amelyeknek előnyeit a ezöymtséges ée társult hatalmak a maguk részére nem követelhetik* Éppen a békeszerződések e pontja alapján számtalanszor és Ausztria is számtalanszor keresta s módot arra, hogy Csehországgal megfelelő ilyen irányú megállapo dást kössön ezek a törekvések azetftfcan meghiúsultak-. Nem rajtunk múlott tehát, hagy ez s szakasz is, amelynek érvénye akkor 5 évre volt kimondva-, nem lepett sohasem életbe Az uj terv pedig,amelyei most az eddig elzárkózó Csehszlovákia sugalnazéára francia részről