Lapszemle, 1932. március

1932-03-30 [1383]

nátus külügyi bizottságának elnöke, aki kijelenti, hogy épen ugy, mint a dunamenti gazdasági kérdésekhen, a politikai vonatkozásban sem lehet eltekinteni Itália felfogásától és szerepétől. Bolondság volna akár nyíltan, akár alattomban Itália érdekei ellen dolgozni, hanem ellenkezőleg szükséges a megértést keresni vele. A Tribuna vezércikkírója - a lap igazgatója - ezeket regisztrálva nem mulasztja el rövid visszapillantást vetni azokra a sorozatos tévedésekre, amelyeket a békekötés óta francia-részről olasz vonatkozásban elkövettek, Mintha Franciaország kezdene tudatára ébredni annak ls, minő hibát követett el azáltal,' hogy Középkeleteurópa jöví>jét a kisantant érdekeivel és sorsával akarta összekötni. Kezdi belátni, hogy Középeurópában nemcsak a kisantant számit, hanem ha a helyzeten változtatni akarnak, akkor elsősorban gondoskodnlok kell Ausztria, Magyarország, Bulgária helyzetének könnyítéséről A Resto del carlii.o /26/ ugyancsak a Tardieu-tervezet témájával kapcsolatban regisztrálja a kisantant-államok részéről minüjobban megnyilatkozó bizalmatlankodást. A kérdés körüli diszkusszióknak és sajtóvitáknak már eddig is valóságos irodalma van és ami a klsantant-államokat Illeti, az e részről történt megnyilatkozások alapján megállapítja, hogy a tervezet jelenlegi formájától cseppet sincsenek elragadtatva, A terv nem találkozott tetszéssel Romániában sem, mert a bukaresti lapok majdnem kivétel nélkül feltűnő hidegséggel és bizalmatlansággal pertraktálják ezt a témát. A Popolo d'Itália /26/ vezércikkében A-Carena arról elmélkedik, hogy a háború utáni h'urópa nyugtalan és bizonytalan lelki és materiális állapotát azzal a körülménnyel is dokumentálni lehetne, hogy az elmúlt évek nemcsak a gazdasági felfordulások, hanem a merész politikai és rezsimben változások időszakát is jelentik.