Lapszemle, 1932. március

1932-03-30 [1383]

ebben a kérdésben.Minden oldalrólrokonszenvesen fogadták a javaslatokat, egyúttal részleteire nézve bizonyos kikötéseket tettek,de egyik kormány sem mondta meg,hogy melyek azok a részletek, amelyek tartózkodásra késztették őket.A gazdasági közeledésnek három módszerét sorolja fel, l/a teljes, vagy részleges vámuniót,2/a határmenti forgalomnak kisebb vagy nagyobb mértékben való kiterjesztését,3/az egyoldalú vagy kétoldalú preferenciális vsúaszersződést.A vámunió körül nagy irodalom fejlődött ki,de valamennyfifcozgazdász megegyezik abban, hogy á vámuniótól csak az esetben lehet hasznos eredményt várni,ha az hosszú időre kötteik meg,sokkal hosszabbra,mint a háboruelőtti kereskedelmi szerződések köttettek. /10-20 év./A vámunió egyébként is szoros politikai viszonyt tételez fel, amely magában foglalja a politikai egyesülés lehető" ségét is.Ebből kiindulva megállapitja,hogy az összes dunamenti államok vámuniója a mai viszonyok közt a lehetőség határain kivül áll.A cikkiró* a gazdasági közeledés második formáját is elveti,mert a háboruutáai politikai határok kérdését bolygatná meg ma,amikor az utódállamok már alkalmazkodtak az uj állapothoz.Ha pedig a háboruelőtti preferenciális szerződéseket tanulmányozzuk,nyilvánvaló,hogy azok nem jelentenének lényeges segítséget ama konkrét kérdések tekintetében,amelyek bennünket érdekelnek.Megmaradna tehát az a preferenciális javaslat,amelyet az agrár államok tűztek napirendre s amelynek lényege az, hogy az európai agrárállamok terményei a fontos európai piacokon a tengerentúli terményekkel szemben előnyben részesülnének, s aminek az az indékolása,hogy az európai agrártermények nem bírják el a versenyt a tengerentúli gabonával szemben. A cikkiró szerint ez volna az egyedüli módja az öt dunai állam gazda**-