Lapszemle, 1932. február

1932-02-16 [1382]

ahhoz, hanem mégis, belső ösztönét és élethosszu szokását követve, ^jjiji e mJlSifijKfi,Ji^SfíSiJl^l^l t_

s

_ az zal az örvendetes eredménnyel, hogy beszédének döntő gondolatmenetei még világosabb, kétértelemnélkülibb és hatásosabb formulázásban jönnek, ki, mint az írásbeli kidolgozásban Bizonyítási eljárásának magva a mindenki, a világháború legyőzöttel számára való egyenjogúság megindokolásában rejlett, stb.,., A főmondatokat az agg szónok rendszeresen a szónoki emelvényre mért erőteljes kézütésekkel húzta alá, és az ember vlszszatartotta a lélekzetét, amikor emelt hangon kijelentette, hogy a nemzeti méltóság átléphetetlen határa a kisebb népekkel szemben is létezik,- A Germania /14-45/ "Magyarország is egyenjogúságot követel" felírással rövid, de végig vastagbetüs genfi táviratot közöl, amely jelenti, hogy Apponyi gróf magyar delegátus egy nagy beszédben az összes hatalmaknak a leszerelési kérdésben való egyenjogúságát és az államok nemzeti exlsztenclájának kérdésében fennálló jogi különbségek kiküszöbölését követelte. Azután kormányának leszerelési programmját a következő négy pontban ismertette-/A tudósítás ezután felsorolja a négy pontot /- A Deutsche Tagesztg /13-44/ Wilhelm Hacknak ugyanolyan genfi tudósítását közli, mint amilyen a Kreuz atg.-ban /13-44/ jelent meg és a február 15-iki szemlében van megemlítve, Franciaország magyarországi törekvéseiről a DAZ -nak /14-73/ "Die sonne Frankreichs über der Donau" felírású hosszabb közgazdasági cikkében esik szó,.amely a francia pénzügyi hatalomnak a dunamenti és keleti államokban való szereplésével foglalkozik. Rámutat arra, hogy Lengyelországban és Romániában az éhség jár körül, de Franciaország nem gondol arra, hogy gazdaságilag segítsen, az alkalmi hitelek inkább províziók a kabinetek számára, semmint^