Lapszemle, 1932. február

1932-02-12 [1382]

volt. amikor Grandi mindenekelőtt azt a két tévutat jelölte meg, amelyet feltétlenül el kell kerülni a leszerelési demagógiát és a leszerelési sophl szt lkát.. Bátor és jelentős volt, hogy erre azonnal megnyitotta a főútvonalat, amely a leszerelési célhoz vezet, amennyiben egyszerűen és világosan emlékeztetett a békeszerződések V részében, a népszövetségi alapokmányban és a locarnól zárójegyzőkőnyben foglalt pozitív kötelezettségekre . Grandi bátor és benyomásteljes előretörése után Matsudaira japán delegátus és zaleski lengyel külügyminiszter beszédei csak kevé3 érdeklődést keltettek Mindkettő lényegében a szokásos Dékeíogadkozások dacára a francia magatartás' támogatása volt-- A nagynémet Deutsche Tagesztg /11-45/ genfi W H.tudósít ója szerint Grandi bátor eszmékben gazdag, nagy. beszéde szabású és államférfiul amelyben elsőizben vették fel a szellemi harcot

r teljes nyíltsággal és fölényes szellemi világossággal Franciaország hazug tételei ellen, az igazság éles fegyverével, elsőrendű- jelentőségű esemény Igaz, hogy Mussolini már gyakran állított fel olyan elveket, amelyek minden népnek, Németországnak is igazságot tesznek; Most azonban az ő képviselője itt a világ öszszes népei előtt egy magában tömör programmot fejt ki az egyenjogúság és az igazságosság alapján és nem csekély ütőerejü benyomástkeltő szavakat helyez szembe a hazug francia frázisokkal Grandi ezzel a beszédével azt mutatta, hogy a legradikálisaDb módon lehet az ember a leszerelésre és a békére hajlandó, anélkül, hogy levegős pacifista ideológiákba esne az ember Sőt az a groteszk kép mutatkozik, hogy a világ pacifistái ujjongnak Franciaország uj fegyverkezési tervei felett, amelyek a Népszövetség álarca alatt *peha legmegsemmlsitőbb fegyvereket néhány nép kezében akarják meghagyni, mig a fasclsta Grandi mindezeknek a háborús eszközöknek a