Lapszemle, 1932. február
1932-02-11 [1382]
: ; „,ajo3 kül%yaiini8zt érnek a külügyi bisottaág legutóbbi üléaéa kifej tett leszerelési elvi álláspont jávai a, Amint mi valljuk, hogy Magyaroraaágiiak is joga van a bistonaágira, ugsnuaugy fejezte ki ezt az igaz ságot Grandi akkor. 8 hangsúlyozta, hogy a lefegyverzés olyan telezettség, amelyet as államok egyik csoportja egy máaik c aoporttal szeaiben magára vállal és amelyet mindenkinek teljesíteni és érvé nyeaiteni i Biztonságot minden olyan államnak, érvényesülést és szabad fejlődést minden olyan nemzetnek, amely a maga jogát akarja anélkül, hogy mással eBemben igazságtalanságot követne el*« Az "Újság" "Rovás*" .rovatában többek közt azt mondja? Ha sem cr a K w •-. m cr x mi sem fűzne Olaszországhoz^ Grandi genfi beszéde minden magyar szivet Olaszországéit dobogtatna meg- Ss a beszéd azért a legnagyobb politikai jelentőségű, mert a.logt árgyilagosabb akaziomák gyűjteménye olyan megállapit és oké, miket bármely nemaet bármilyen politikai álláspont mellett igazságoknak eXf oga&aat, sőt nem teheti meg, hogy igazaágokat két segbevonh&tNincs biztonság, ha nincs leszerelés,, a bekét a tul fegyver kezes igyekezete veszélyezteti, a jognak t óbb hatalom s nem a hatalomnak kell több jog. /Ezt a megállapítást a többi magyar lap is szinte kivétel nélkül cimirásban vagy a azövegben typografiailag kidomboritja* ./ A mai állapot a kudarc és véres háború dilemmája, a békeszerződés intézkedése nem egy államcsoport lekötése más államcsőporttal szemben, hanem as összes államok egyetemes kötelezettsége, aa legkívánatosabb és legigazságosabb államok egyenjogusitáaa a hadierőnek legalacsonyabb nívóján Esek a azemelvények kétségtelenül a gyakorlati utat mutatják* * A "pesti Napló 5 ' rámutat., hogy Grandi beszédének főbb pontjai ban élesen birálta a francia javaslatokat*A »Pesti Hirlap" megállapítja, nogy Franciaorazág mindinkább m v * j ,*» m *t* m ,yi *i rc, no +t> m