Lapszemle, 1932. február

1932-02-10 [1382]

B_e_l_p_o_l_l_t_i_k_a__

:L A_Credit

=

Anstalt_yezérIgazgat^ lLU_§_^ormánypn_telül_ellentétek A "Szunűe* /8/ szerint főleg Wlnkler dr..-nak voltak aggályai Van Hengel ellen. Inkább egy osztrákot, Spitzmüller őrC-t vagy Heller mérnököt szerette volna kineveztetni, és feltehető, hogy Buresch kancellár is más megolőást látott volna szivesebben, de a tények erősebbek voltak a kívánságoknál, A megegyezés mögött végül taktikai elgondolás is áll, hogy ezáltal a hitelezőkre hárítsák a felelősság nagyobb részét, ami a garanciák és kamatok leszállítására irányuló és küszöbön álló tárgyalások miatt különösen fontos. A_Creüit-Anstalt„helyzete_a_szomszéűálÍa

r mokkái_szemben_is_megerősöüik vannak, /öreg elgondolás, hogy ezekért a követelésekért a garanciát a szomszéőállamok kormányaira hárítsák át.Ref.megj./ Van Hengelnek egyébként a "Stunde" szerint 400.000 slllltig évi fizetése lesz, amiből 100.000-et a C.A. fizet, 300.000-et a hitelezők. Hogy opportunua-e a vezérigazgatót két olyan oldalról fizetni, amelyeknek érdekel nem mindig párhuzamosak, a lap szerint a Jövő tanulsága lesz. Több más xap ugytud ja, hogy Van Hengel még többet, napi 2.000 sllllnget biztosított magának, ami éles kritika tárgya,- Legfékezetlenebbül az "Arb

;Zeltung" /9/ kel ki Van Hengel kinevezése ellen,.akit a londoni Rotschliő emberének nevez. A_bécsl_gptschilö

A

_a_c

i

A ?öké_llyen_körülmények_között_nem minthagy a KiD§Y§?ést_megerősitse. A külföldi hitelezők már igazán eleget kaptak. Kezeskedik nekik az osztrák állam az egész nép adőpénzeivel. Semmi é-rdekük abban, hogy a C.A.-thogy vezetik