Lapszemle, 1932. február

1932-02-09 [1382]

gyárak számára Jelentene kitűnő üzletet, ellenben a béke és a leszerelés gondolata osak kárát látná, A versalllesl szerződés pótléka volna e terv megvalósítása, montja vezércikképen a Resto del Carlinó /7/. Miután Brland letűnt a nemzetközi politika genfi színpadáról, ugylátszik a franciák mégis szükségét érzik holmi kis Briandlzmus megcsillogtatásának. Ámde az, amit ez a Tardieu által előhozott javaslat ad, nagyon ls megláttatni engedi az igazi francia aspirációkat és amellett, hogy a terv megvalósíthatatlan, annyira militarista kinézésű, hogy senkit sem ejthetne tévedésbe Franciaország talajdonkópeni terveit illetőleg. Amikor Franciaország ilyenformán felfegyverezni kiváaná ugy szárazföldön és tetageren, mint a levegőben a Nemzetek szövetségét, különös figyelmet szentel a légi f egyig ••?&. _ < yerkezésnek és itt olyan megkötéseket kíván hozni, amely kifejezetten Németország ellen> irányul, egyszóval egy kis pótlással akarja kiegészíteni légügyi szempontból a versalllesl szerződést Olyan próbálkozás ez, mondja a lap, ami már az iróniával határos, A lényeg, az, hogy a leszerelés helyett Franciaország egy uj hatalmas hadsereget akar talpraállítani, amely olyan erős lenne, hogy a Nemzetek szövetsége akaratát érvényesíteni tudná a legjobban fölszerelt állammal szemben ls. Felveti tehát a kérdést, hajlandó lenne-e Franciaország minden további nélkül rábízni egy ilyen nemzetközi had seregre azt a sokat hangoztatott biztonságát és ennek következtében kési lenne-e leszállítani fegyverkezését arra a színvonalra, amelyen Itália áll, vagy mi töhb, ahol Németország van. sajnos, a Tardieuféle Javaslatban egy ilyen hőslesen pacifista hajlandóságnak még csak nyomát sem lehet felfedezni. Régi és régfen melengetett terveket üjlt fel ez a Tardleu-fóle javaslat, irja vezércikkében a Popolo d*Itallá /?/. Kz még abból a politikai kelléktárból van, amelyben a genfi intézmónjt ugy képzelték el, mint a békeszerződések érinthe-