Lapszemle, 1932. február

1932-02-06 [1382]

s ne akarják, liogj gySzc^üittkkei •••-.•ytitt az egész emberiség tönkremenjen egy ujabb háborúban,melynek veszedelme máris Paris fölött'lebeg. He

nder

sonnak a leszerelési kor.ferenciát megnyi16 be s

z éd

év ei~rö~gTa-rgüzTiaTr-r^ dali sajtó általában kedvezőtlenül fogadja, elfogultságot látnak benne, a francia állásponttal szemben. Ezt fejtegeti a Temps 4 vezércikke is, azzal, hogy bár Henderson iparkodott elfogulatlan maradni, mégsem Igen tudott ellentállni elsosorban szocialista elvei befolyásának A lap ugyanekkor élesen szembeszáll_azzal a törekvéssel, amely a_ Jo_urnal_ de_Génsve_ IfSSÍéÉli. cikkében_nyilatkozott_meg hogy _a_le szere lé sl_konferenc iát_uj§bb_'béke.kQB£ereöQláyá_a'

1

. kit sák_át^ _s_ez._rendezze, újból_Európa_ügyei t_a_béke szer ZQ^_ aések_megssmiiii§i£éséYeX*_Ily§sffllcől^_ffiQi)űJa_a-laffií2§*-§súsSffl_lQÜSÍ*.= Henderson beszédét taglalva a cikk kifejti, fcogj a közvélemény nem annyira a leszerelést követeli, mint inkább a biztonságot, melynek a leszerelés csak egyik eleme, valamint békét, reális békepolitikát, biztonsági garanciákat az esetleges támadóval szemben Mindezeket az 1924-i genfi Protokollum magában foglalta, s ha ezt a protokollumot Anglia ellenzése miatt nem kellett volna elejteni, akkor a leszerelés ügye már régen megoldódott volna Az sem áll, amit Henderson mondott, tudniilik, hogy egy állam biztonsága és fegyverkezéseinek mérve között akarnak egyesek párhuzamot állláanl. Ha ezzel Franciaországra akart célozni, akkor tévedett mert Franciaország sohasem állította azt, hogy a n^&yöbb fegy verkezés nagyobb biztonságot jelent, hanem azt, hogy valamely ország védelmi eszközeinek nagysága a biztonság követelményeinek kell hogy megfeleljenek, tehát a fegyver" kezeseket kell a biztonság követelményeihez szabni.. Abban egyetért a Acips