Lapszemle, 1932. február
1932-02-04 [1382]
r amelyet helyette egyelőre Buresch vállalt. Kifelé tehát schober dr. klhajózásával nem történt irányváltozás, de az a lehetőség, hogy egy ilyen irányváltozás elŐDb-utőbb megtörténik, nincsen kizárva. Német szempontból mindenesetre kellő skepszissel és megfelelő adag gyanakvással kell a dolgok további fejlődését kísérni Ml sem lenne tévesebb, mint szemethunyni a bécsi politikának francia vizekre való átsiklása fölött, "Dunai föderáció és legitimlzmus ,, fellrással a Germania A9Ü9/ a bécsi Alfréd Missong dr. polemikus cikkét közli, amely az osztrák legitimista gondolat gyökereit vizsgálja és rámutat arra, hogy seipel dr, monarchista államrendnek a republikánus demokratikus állsimrend feletti túlsúlyáról való felfogása nem áll egyedül a keresztény szocialista pártban és hogy épen Ausztria katholikus mozgalmában csak gyenge rezonanciája volt az Anschluss-gondolatnak. AZ "osztrák akció ,: európai népszervezetet propagált ellentétben a középeurópai blokkalakltással, de sohasem hirdette a Németországgal való szembeszállást. Ausztria politikai utja önállóságán keresztül vezet a többi dunai állammal való egyidejű gazdasági közösség mellett egy összeurópai, noha egy regionálisan tagolt államszervezetbe való szervi beépítés felé; Ezzel Németország többet fog nyerni, mint Ausztria közjogi csatlakozással, amely a német-osztrák vámunió kudarca óta reálpolitikailag már nem tehető komolyan megfontolás tárgyává. A délkeleteurópai agrárállamok válságával foglalkozik a weue z-ürch z,tg. /29-178/ cikke, amely rámutat arra, hogy Jugoszlávia ment a legmesszebbre azon a téren, hogy a belföldi árakat állami intervenció által a világpiaci árakra emelje* A többi agrárállam - Románia, Magyarország, dulgária - ugyan habozóbban és elővigyáza-
