Lapszemle, 1932. január

1932-01-23 [1381]

vezércikkében számol be s ugyanakkor az "Újság* =nak és a "Magyar Hirlap"-nak nyilatkozik, Mig a nyilatkozatokban tartózkodó tárgyilagossággal osak annyit mond, hogy azért tárgyalt a prágai tényezőkkel hogy nem lehetne-e Középem* ópában egy olyan gazdasági együttműködést létesíteni, mely az összes érdekelt államok termelését rentábilissá -•- e ........ és az egész gazdasági életet racionálissá tehetné s azt is hangoztatja, hogy odeküm nem mint ellenzéki képviselő, hanem mint hazáján nak asolgálni akaró magyar ember tárgyalt, addig a "^esti Napló"cikkében igen éles ellenzéki hangon szembefordul a kormánnyal és többek közt azt mondja, hogy azért nem t ájékoztatott senkit eddig tárgyaiésai anyagáról, mert Károlyi Gyula gróf miniszterelnök válaszra sem méltatta a parlamentben hozzá intézett ama felszólít ás át, hogy ohioa és Benes közeledő nyilatkozataira reflektáljon* pájlalja azt is,hogy sem a miniszterelnök, sem a külügyminiszter nem tartotta érdemesnek arra a prepozíciójára válaszolni, melyben Friedrich egy középeurópai konferenoia összehívását ajánlotta gazdaságpolitikai kérdések let árgyalasára*Cikke végén is azt hangoztatja, hogy külföldön ő sohasem mint ellenzéki képviselő, hanem mint az országnak szolgálatot teljesiteni atoró magyar tárgyalt. - ORSZA

^UV

ÉU^k A "Deutsche Allgemeine Zeitung*' január 2Q-1 azámában "Ungarischer SatholiAismus und Deutschtum* * " oira alatt éles támadás jelent meg a "Nemzeti Újság" ellen, amely azzal vádolta a "Nemzeti Újság" -ot, hogy németellenes politikának adta oda magát. Erre a német támadásra a "Nemzeti Újság* ma vezércikkben válaszol és elmondja, hogy a magyar katholicizmus feltétlenül támogatta és szolidáris az olasz-magyar barátsággal és sohasem remélhet i az "Allgemeine Ztg.", hegy Mussolinit mint ideált kicserélje a "Nemzeti Újság" Hugewbsrggel vagy Hitler Adolffal, Másrészt rámutat arra is, hogy Magyarországnak kötelessége volt Franciaország felé mint a legnagyobb kontl-