Lapszemle, 1932. január
1932-01-22 [1381]
kisebbségi iskolákat .melyeket feltétlenül megkell szüntetnie Tűrhetetlen az adóteher, az agrártermékek áresése stb A német lakosság egyre , jobbén rájön, hogy kétféle jog van Csehországban és a jog alkalmazásánál sohasem a németeknek van igazuk* A határozatot a HLandpost közli | teljes szövegben, a többi lap a gyűlésről meg sem elékszík. Ujabb kisebbségi sérelmet tárgyal a Tagbl vezércikke és a Boh, Nevezetesen a legfelsőbb közigazgatási biróság elvi döntést hozott mely szerint minden állama alkalmazottnak -perfekt* kell az államny elvet bírnia .. Egy nagasállásu közigazgatási tisztviselőt azért kényszernyugdíj áztak, mert csak részben igazolta az államnyelv bírását, Az ítélet 12,945/1931 szám alatt kelt és elutasítja az illető tisztviselő felebbezését Az indokolás szerint aki nem telje3 mértékben bírja az ál lem nyelvét^ az annyi, mintha nem is bírná' /Alap szerint tehát,, aki nem kitűnő jegyet kapott a nyelv-vi" "í&a. m mxnd nyugdíj az :.atő Ogy~ látszik/ ennek az Ítéletnek kiegészítéséül két másik határozat t is hozott a közigazgatási bíróság s a 22,879 számú kimondja, hogy az a ka' onai tartalékos havidíjas, aki az állam nyelvét nem bírja eléggém rangja tói megfosztható. A 1955/89 R, számi határozat a vasúti igazgatóságnak adja meg azt a jogot; hogy az államnyelvből vizsgáztathassa a vasúti alkalmazottakat és aki ezen a vizsgán nem felel megj, a szolgálatból azonnal elbocsátható* Mndhárom iitéUét 1931 decemberében kelt, - A brünni városi tanács rendeletet adott ki, melyben eltiltja a német nem zetiségű városi alkalmazottak at attól, hogy felek előtt a hivatalban vagy bizottsági ki szállá sokcr egymásközött akár hivatalos, akár magántermész e tű beszélg etést folytathassanak anyanyelvükön, A Tagbl szeretné tudnia mi köze van valakinek ahhoz, ha egy brünni díjnok a má^ik ném. t dijnokkal egymásközt németül beszélget és pedig egy olyan államban,amelyik hivatal c 3 an egyenjogunak ismerte el a német nyelvet az áll ara-nyelv n ál .....
