Lapszemle, 1932. január

1932-01-21 [1381]

^-ket, jelentéseket,szerződéseket, egymásután alakit ki. Szerveket és alszerveket, amelyeken keresztül azután a felelősség tudata lassan elsikkad. El kell Ismernie, mondja a cikkíró, hogy az olasz javaslatnak ezt a hármas célját az európai és a világközvélemény dicséretremélt óan és hamar átértette és ez a megértés remélhetőleg Síként résen le fogja győzni a még jelentkező ellenállásokat és tartózkodásokat. Mindenesetre Itáliáé az érdem azért , hogy ezzel a Mussolini-féle javaslattal végre megállította ennek a problémának circulus vitiosus szerű örökös körceforgását. Ha nem is lesz a lausannei konferenciának az az eredménye, hogy egyszuszra kievlckélodjék ebből a diplomáciai és bürokratikus pocsolyából, az olasz-részről megkonstruált, platformra, de az mindenesetre biztos, hogy ez az alap nem fog összedőlni és az eddig megszokott szóáradatok, hulláma sem fogja azt elmosni. Ez pedig már magáüanvéve is eredmény. A 19-iki lapok között a Resto del Carlino kiemeli, hogy az angol sajtó egyértelmüleg és meglehetős élénken reagál a francia-részről ismét tapasztalható hallgató manőverrel szemben. A Corriere della Sera /19/ is figyelemmel regisztrálja az olasz álláspont külföldi viszhangját, amelynek elismerése aoban a megállapításban foglalható össze, hogy Mussolini jelölte meg azt.az utat, amely a népeket eddigi szorongattatásukból kivezeti. Hangsúlyozza, hogy angol hivatalos körök és a közvélemény nyiltan az olasz felfogás mellé áll, mig francia-részről még mindig azon procálkoznak, hogy a lausannei konferenciát már eleve eredménytelenségre kárhoztassák. A franciák jellemző idegállapotának tulajdonítja a Triüima /19/ azt a vonakodást, amely a Csehszlovákia, részérul kért kölcsönnel szemben mutatkozik, pedig Csehszlovákia közismerten legjobb barátja Franciaországnak. Arról sem lehet szó, hogy Csehszlovákia hl-