Lapszemle, 1932. január

1932-01-21 [1381]

ban csalóka remény volt. Benes azt kiáltotta, Jól van haladjunk együtt, de persze vessük el a régi formákat,. Vessünk tehát el mindent ami Habsburglsta volt és ismét az akar lenni? Vessük el tehát talán Szent István koronáját és annak misztikus tartalmát is? És netán "demokrácia" legyen az uj Dunavölgyben és ezzel hidegre tegyék Magyarország"történelmi" osztályait?- Bethlen, aki Magyarországon még mindig mértékadó férfiú sokáig gondolkozott, amig azt válaszolta, hogy politikai kérdéseknek Magyarország nemzeti érdekelnek javára való megoldása nélkül tartós és termékeny megoldás nem lehetséges. Tehát a szerződések revíziója? Horiblle dlctu! Tehát Franciaország bátorító felszólítása dacára Prágában, Belgrádban és Bukarestben megmerevedtek a parancsoló politikai szellemek. Még mielőtt Olaszország közbe léphetett volna, kijózanodva Ismét egyszer fel kellett ismerni, hogy a gazdasági "földrajzi" központi Európa még mindig és épen ugy politikum, mint ahogyan a"földrajzi" középeurópa volt és még mindig az és hogy ennek megoldása ls csak a Duna völgyében érdekelt három nagyhatalom "egyetértésével" lehetséges, mely három nagyhatalom Franciaország, Olaszország és Németország. A Völk. Beob. /20-20/ "Franciaország és Habsburg keze Ausztriában" elmen Helmut Sündermann cikkét közli arról, hogy francia politika megakarja akadályozni a jövőre is Ausztriának Németországgal való egyesülését. Egyik harci eszköze arra a cseh-osztrákmagyar vámunió létrehozására Irányuló törekvés, a másik Diztos ut az • Anschlussnak talán évszázadokra való megakadályozása a Habsburg! monarchiának Bécsben és Budapesten való visszaállítása. Hogy milyen komolyan veendők ezek a szándékok, bizonyltja a francia aranynak az a nagy befolyása, amelyet MagyajQrs,z^pn ,a francia politika szé-