Lapszemle, 1932. január

1932-01-20 [1381]

I /jTuX K ii 1 o o 1 i t i k a ^^min/ A jóvátételi kardosáéi foglalkozik a n

enT)s 18 vezázcdkke a támadja azt az angol állásüontot

s mely szerint a németeknek uiabb egyéves télies moratóriumot k8ilene adni 1933 júliusig, a azalatt alolíéaziteni a végleges rendezést,, Franoiaország a szorosan vett jóvátételekről nem mondhat le; a Amerika közreműködése nélkül, tehát az adósságod egyidejű törlése nélkül töjtflni a jóvátételeket veszedelmes volna, mert súlyos komnlikáoinkra vezetne.- Pertinax az Boho 18-ban szembeszáll azzal a tétellel, hogy Franciaország ne vegyen réazt a lausannei konferencián Franoiaország távolmaradása oaak hátrányokkal iárna, ieenis el kell mnn'i oda, de azzal a szilárd elhatározással; hogy ha a francia köve tel©ééeketmelyek amúgy is mérsékeltek, nem telieaitik

f ugy mag keli szakitani a tárgyalásokat A eragszakitás olyan vaszedvslmet ielentene a nénet ^jazdaaági életre- hogy ezt a kockázatot., sem Berlin, sem London nem mernek vállalni,- A Petit Párisién 18 azt feiteheti, hogy az angal áiláspcnt mely egyéves télies moratóriumot óhajt adni a németeknek, veszed©lns3„s elsősorban a német inar főlényét biztoaitaná, a főleg az angol termelés juttatná sel szemben twsxA a hámét inart uagy előnyökhöz- ookkal helyesebb a franoia terv mely osak a feltételes jóvátételekre adna moratóriumot a szorosan vett jóvátételeket azonban fenntartaná, még pedig a német vasutak által kibocsáitandó kötvények alakjában. - A Figaro 18 tánadía azt az olasz javaslatot, mely a jóvátételek elengedését Dronagália s arra hivatkozik, hogy Amerikával szemben egy közös eurónai frontot kellene alakitani, hogy az adósságok törlésére Amerikát rávefeyók. Az olasz beállitás szerint ez a terv az amerikai kormánynak is tetszenék. A Figaro az olasz-amerikai éllitólagos egyetértéssel szemben utal arra, hogy Amerikából egészen más hangok hallatszanak„ olyanok, melyek azt akarják