Lapszemle, 1932. január

1932-01-19 [1381]

ólokat és már az 1917-iki stockholmi konferencián a "kontribuclők aélküll békét' követelte majd pedig 19<il óta ugyanolyan erélyesen szállt sikra a versaillesi és az egész szerződések revíziójáért . ámde ezt békés úton kívánja elérni, A német népet sújtó terhek ellen -m ló harcban a szükséges végleges megoldásban a német szcciáldemokraták megegyeznek külföldi barátaikkal, különösen a francia szocialistákkal is Ebben a harcban az egész német nép ls egységes lehetne , ha a nacionalizmus hazugságaival nem mérgezne meg mindent a cikkíró szerint - Breítsciieid szociáldemokrata képviselő szomcaton előadást tartott a leszerelésről, a reparációkról és_a_ békéről és a_ Vorvjarts /17-<,7/ szerint a Németországnak a leszerelési kérdésben tett Ígéretekre mutatott rá, azonban hangsúlyozta, hogy ferde_dolo^k tartja., ha Németország számára honvédelmi szabadságot követelnek, mert Németországnak a többiek honvédelmi megkötöttségére kell törekednie > A lausannei konferenciára vonatkozóan két lehetőséget lát. Először a mielőbbi elhalasztást, hogy időközben Amerikát még a Hoover-év alatt engedékenységre bírják Angliával és Franciaországgal szemben, másodszer a szövetségesek elvi igényének fenntartását egy közbenső megoldás elfogadásával, amely Németországot a legközelebbi évekre felmenti kötelezettségei alól és pedig annak fenntartásával, hogy Németország kijelentette, hogy már nem tud fizetni. Végzetes lenne azonban a fizetni nemtudásból a nemzeti szocialisták kívánsága szerint fizetni nem akarást csinálni., mert ez a Young-terv' f szétszakítása' lenne minden politikai és gazdasági következménnyel a munkásosztály rovására. Német-ellenes genfi propagandái'ól számol be a Germanla /17-17/. genfi levelezője, aki jelenti, hogy a genfi sajtó egy része renasze- J résen igyekszik a lausannei és a genfi konferenciák alkalmából elmér-