Lapszemle, 1932. január

1932-01-19 [1381]

szövetségi vasutaknak még beruházások alakjában sem szabaő segiÉsőgükre. sietni. A már emiitett legszigorúbb eevizagazd alkod ássál egemben & P.B. azt ajánlja, hogy Ausztria külkereskedelmének a többi államok a szükséges mozgási és fejlődési szabadsápot magadjákj Ausztria hitelkivánságait /tehát mégis beszéltek róluk?/ a P.B. tökéletesen jogosultaknak ismeri el, mert valamelyes invesztíciókra a munkanélküliség továbbterjedésének rueggátlására szükség van. Szólnak a kivan; ág ok ni*£r Ausztria pénzügyi helyzetének a stillhalte revíziója után ajánlatos megkönnyítésről és viszont az összes hitelezőkkel szemben követendő egyenlő eljárás fontosságáról, Ausztria feloszlatását siratja Philipp Menczel, egy bukovinai zsidószármazásu ;.zerző. "Trügerische Löáungen" cimü könyve, amelyet a Reichspost /17/ hosszú cikkben beszél meg. Magyar szempontokból érdekes, hogy a könyv /vagy a megbeszélés?/ szerint a magyarországi horvátok és románok is "Alt Ósterreich

M-ban látták reménységüket, ős hogy azok között a nemzetiségek között, amelyek szabad vélemennyilvá nitás esetén a mai állapotokat megtagadnák, az előbbiek mellett a szír, . vakokat is emliti. A biztonság és a Potenciel de Guerre fogalmai mint a kürzöhön álló leszerelési értekezlet kőt í

v

5 jelszavát te^zi kritikus cikk tárgyává a Reichspost /17/, amelynek helyettes főszerkesztője ny „á.vezérkari ezredes. Megállapítja, hogy a Népszövetség, egyezményokmányának nyolcadik pontjában Wilson eredeti vázlata szerint nem "nemzeti

M

hanem "belső" biztonságról volt szó, mint amellyel a csökkentett fegyverkezésnek megegyezni kell. Most aztán a biztonság követelése minaen elképzelhető politika, gazdasági, vagy kulturális érdekre is kiterjeszthe tői Egy másik felfogás szerint csak a határok és a szuvereúitás biztosítása értendő alatta, amig azonban szerződésekkel ugylátszik nem