Lapszemle, 1932. január

1932-01-15 [1381]

Az u.ilenyorcat Cotil3c, szerint a ^égbéljégaős benyomását keltené náluk, hoiott a naturalizált polgár jog&i egyenlőét kell hogy legyenek a benszülöttekável. A PÜ doií^óö honosítási illetéket a ruui kercoti viszonyok között horribilisnak tart-ja Ootillc kijelentette, hogy Amerika nagy lehetőségeket nyuj* ét érdemes éa törekvő idegenek számára, maga * hét éves korában került ;;. r;j ; tu Arra intette az újonnan felesketett polgárokat, hog„- konátruktiy hazafiságot mutassanak. Cotillo a mult hónapban 50C uj polgárt érintett fel. 1926-ban volt .V/s.n hónap, amikor 10.000 uj polgár került felesketésre. Külpolitika. Washingtonnak az ujabb Jóvátételi konferenciával izemben ta. nusitott Ifcfcs és tií-ajuatr^r. ttgatartása, különösen Reed r-zená tornak elutasító kijelentése kapcsán, hogy "Amerikát nem érdekli a jóvátételi kérdés* a New-York Times /«&/.kifejti, hegy ez az áll áf pont tisztái: formai é3 tcchnJkai lehet csak, mert. bármit monnjanak is a szénátoroV., Amerika^ijgenis érdekelve van a német ^éyátétele^ben,, még pedig vitális mértékben A jóvátételek ugyanis inr^ira össze Vonnak csomósodva a há borús adósságokkal, hogy ezt a csomót egyetlen amerikai államférfi sem képes kettővágni Tehát egészen hiábavaló az a büszke gesztus, amelylyel cl akarják utasítani a baseli jelentés vagy a közeli lausannei konferencia /a lap még mincig hágainak nevezi/ határozmányait. .Amerikának a konferenciától valí távolmaradása egyenlő volna azzal, mintha egy caődbejutott vállalat íőhitelezője visszautasítaná az adósaival való tárgyalást, és a csődtömeggel szemben érdektelenségét nyilvánítaná. Ka Amerika testileg nem is lesz a konferencián, szelleme és befő lyása mindenesetre ott less, bármit mondjanak vagy tegyenek az amerikai politikusok vagy a sajtó,. A konferencia egyik biztosra vehető eredmé nye a New-York Times szerint az lesz, hogy Németország nem fog telje-