Lapszemle, 1932. január

1932-01-15 [1381]

— m M* — tási intézetek igazgatósági és feiügyelőblz ott sági helyeit ne tölthe a sék be képviselők és szenátorok­Külügyek ... Minden lap hozza, de hozzászólás nélkül Banánnak az Oea\rqben ^gjp] flnt nyilatkozatát a középeuropaí kis államok gazdasági közeledé- , aének szükségességéről,A nyilatkozat lényegesen hosszabb,mint amennyit a magyar sajtó kapott belőle A Prager Presse berlini tudósítója vezércikkét hozza a várható r^me t or nzrf ni el nökvrf 1 a a z tá sról... Brüning a Hindenburg mandátumának meg­hosszabbítására irányuló közvetlen tárgyalással mintegy törvényesítette Hitler pártját és a nem is német állampolgár pártvezért, Bz annyira meg­tisztelve érezte magát,hogy mindenbe belement volna, amit Brüning kivon, de Hugenbergj Brüning e aküdt ellensége megakadályozta a megegyezést és népszavazásra terelte át a dolgot. Hogy ennek mi lesz az eredménye, na­gyon kétséges^ mert Hugenb3rgeknek csakis Brüning nélkül kell Hindenburg A jvcnzügyrruni3Zterium törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyben felhatalmazza a kormányt,, hogy a külföldön 1 milliárd koromig te riadó lutfílt? vegyen fel A kölcsön törvényes rendezését a francia hitelezők követelték- Hasonlókép a francia parlament is törvényt fog hozni a Cseh­országnak nyújtandó 600 millió f rankos kölc sönről,/Tagol,/ A Bohemla Bukarestből keltezett vezércikkben tárgyalja,hogy a román kormány nagy zavarba került a rigai tArgvaLdaok miatt és nagyon szeretné, ha bele se kezdett volna a szovjettel ezekbe a tárgyalásokba, amelyek újra felkavarták a be S 3zarábiai kérdést, A szovjet francia kivan­1 ságra megkötötte az egyezményt a lengyelekkel, mert pénzre van szüksége, Romániával szemben azonban nem engedj,Romániáért viszont a franoia diplo­mácia egyáltalában nem exponálja magát ff Ugylát szik, Paris meg akarja bün­tetni Romániát azért, mert az utóbbi időben több Ízben szabadulni akart a francia gyámkodás alól, w^o.

Next

/
Thumbnails
Contents