Lapszemle, 1932. január

1932-01-13 [1381]

Az angol kormány a jövátételek eltörlésének hive s érdekében állhatott Franciaországot bevégzett tény elé állítani. Ugyanígy járt el tavaly júniusban Hoover elnök is. Ennek az eljárásnak mely látszólag brutális megvan az a nagy előnye a fran cla kormány számára is, hogy a kormánynak nem kell sem igent H sem nemet mondania. Bizonyos elkerülhetetlen szükségszerűségeket ugyanis a francia közvélemény nem akar megérteni. A leg jobb tehát, ha e szükségszerűségek mintegy reá kényszerülnek. Azt a francia kormány hihette a legkevésbé, hogy Németország valaha is folytatni fogja fizetéseit. E szempontból Brüning tehát ujat nem mondott. De a franciák nem is pénzt követelnek hanem inkább azt, hogy Németország ismerje el jóvátételi tartozásalt. Ennek ellenében Franciaország hajlandó volna a német fizetéseket hitelek formájában rögtön visszaadni a néme- ^ teknek. Ez a mai rendszer prolongálása volna, csakhogy ez a francia álláspont nem tetszik Angliának és Olaszországnak, űe'nem tetszik Amerikának sem. Ezek jobban szeretnék, ha a jóvátételek fizetését és azzal egyidejűleg a hadiadósságok fizetését ls egyszerűen beszüntetnék. Érzi ezt és tudja Brüning is, Fontos csak az, hogy milyen formában történik az Amerikának járó fizetések beszüntetése.;. Épp ez a pont az, ahol a franciáknak a szerződésekhez való elvi ragaszkodása hátrányosnak mutatkozik. Mert hogyan mondják az európai adósok Amerikának azt: hogy nem fizetünk, mert ml sem kapunk H semmit a németektől, mikor,T a francia elmélet szerint a németek ha csak jelképileg is, - fizetnek, Amerika ezen az alapai. joggal tagadhatná meg a hadi adósságok törlését, Hogy ez be ne következhessek, azért szeretnék inkább Anglia és Olaszor- H