Lapszemle, 1932. január

1932-01-12 [1381]

akarnak venni. Mitchell azután részletesen elmondta, hogy a véftetése alatt álló National City Baak a háború befejezése óta 1,071.955 000 dollár ára idegen értékpapirovat kezelt és ezen a cimen ló és egytermad millió dollár tiszta haszonhoz jutott Lamont, a Illergan Banv beltagja, adatolhat nyújtott át a bizott 3ágnak a Morgan cég tevékenységéről a külföldnek folyósított kölesönüfcvörül. Bzek szerint Morgan ék a háborút követő pénzügyi tranzakció* során 1*706,398,000 dollár kölcsönt szereztek a kölfÖldnev az ameriv

a

l pénzpiacon,, Ennek az összegnek kölosönvétele közel 74 millió dollárjéba került az érdeveit államoknak Johson szenátor bizottsági, elnöv és Reod pensylvaniai szenátor kérdései nyomán Lamont egész részletességgel ismertette, hogy milyen vülföldi kölcsönöknél szerepelt a xicr gan cég vözvetitővént, Általában 18 f ig jutalékot vaptav © tram akciónál is nyereség mellett, de voltak esetev, amikor egészen önzet lenül jártav el Igy például több osztrák bölcsön >örül nem számi tóttá* fel jutalévot, tevintettel Ausztria nehéz helyzetőre Megjelent a bizottság előtt űtto Zahn a Kuhn Loeb és Comp mm mm mm. mm mm mm m. m mm. mtm mm mm mm mm, mm, 9mm *~ mm m- mbankcég főnöke is, aki e nagy érdeklődéssel várt ia llomása sárén /New-York Times 21./ elmondtaj hogy a magánkötvények sryrsa biztosított' nav látszik, ha az államok eltekintenek- a jóvátétel ős háborús adósságok viméletlen behajtásától A német kötvények helyzete szerint' feltétlenül jó, de a mai viszonyok k-özött ujabb kölcsönt semmi esetre sem adna Német országnak , ^ahn számítása szerint kb 600 millió dollár rövidlejáratú kölcsönt adtak Németországnak az am banvárov . Sz mindenesetre nagy összegnev latszik mondotta,, de a háború egy hónappal való továbbfolytatása még nagyobb költséggel járt volna á bánvár szerint az államfőrfiaknak választaniuk vell, hogy az államov követeléseit vagy a magénadósságovat a^arjáV-e behajtani a németevcn.