Lapszemle, 1932. január

1932-01-11 [1381]

letétien R

:

L Buell a Foreign Poliey ü-ssociat ion igazgatója_ tér^-éppel^ illusztrált cikkben vizsgálja a reviziós problémának megoldási_ lehető ségét teEiileti, gazdasági, erkölcsi és etnivai szempontból Lcgbehatób ban Németország esetével foglalvoziv o(ia

1-onvladálva

J hogy a aanzigi korridor és Szilézia hovatartozandóságánav kérdéséi népszövetségi intervencióval kompromisszumos alapon '-ell elintézni,i.lagyarországra térve, snnav a trianoni szerződésből származó területi £é ís KJE sági vei. z~ tességeit ismerteti megállapítva, hogy az önrendelkezési elv alapján végrehajtott határmegvonásoknál megtörtént, hogy három millió magyart elszakítottak az anyaországtól, főleg azért, hogy a szövetségese^ stratégiai aspirációit H.e^égitsév . Meg állapit ja azt is, hegy h.ar;. í c ; •' külpolitikajánav tengelye egészen aídig az iuőpontig, míg Bethlen bu vasa be nem következett az volt,hcgy visszaszerezze ezevet a magyarlakta területedet. Az önrendélvezési elv megsértésének egy ntáslv példájaként ci^-iró Dóltirolt állitja od^i Hosszasan foglalvoziv a balkáni irredentával is, hogy végül arra mutasson rá, hogy ezek az elkeseredett i-ont roverziák megmérgezik az európai atmoszférát., de azért kérdés, hogy a határok kiigazítása, még ha békésen történne is, megszüntetné e Kurőpáet nak fundemantális gazdasági bajait. Ezek/szerinte csak a politikai korlátok ledöntésévei lehetne megszüntetni. Mihelyst az megtörténne és a kisebbségeknek megadatnának az őket megillető jogok, a^-or a határok jelentősége is csövi-enne, és kiigazításuk sem üt'-özne aagyobfc ellenkezésbe.. A békeszerződése- revíziója, úgymond csakis az összes ércc-el mm mm *m mm tek hozzájárulásával történbet meg és ha az illető országot- közvéleménye eljutott oda, hogy belássa, miszerint a méltányosság "Kivételi a reviziót, akvor nem lehet többé a?ía :.álya annak sem. hogy ez a revízió a népszövetségi oovenant 19, % -a alapján Végre is hajtásáé""""arányi bárónak a transfermoratóriumról kiadott kommünikéjét