Lapszemle, 1932. január

1932-01-09 [1381]

B m 1 ü g V a k , ... ^ hnsti ptr a vég* falé közaladik,B hé tan a védők vi szonvál asz a kövatkazatt az ügyészak replikájára.. Azután még a vádlottak elhatnak a szólás jogával ós kövatkazni fog az itélat kimondása, —KL ti l U ft y f. .k .*— 4 lapok általában indiai kérdéasal foglalkoznak, találgatva, milyan aradmónnyal végződhatik az Anglia szánára, A Hobotnik /6-6/gunyosan amliti

s hogy MacDonald laogukatta Gandhit, akit még csak namrég •kadvas mahatmám"-nak titulált, A Gazata Polska /5-C/hosszú vazércikkban hosszan ismartatl az alőzményakat és aaiállapílja

9 hogy a karakasztsl konfaranciája kónytalan volt csütörtököt mondani, mart a kisabbségi kérdésakat sahogys* tudták magoldani Hi /sl Gandhi hazatérésa után a zavargások kiújultakj lord Wallington halyénvalőnak találta,hogy szigorúan lépjan fal, Bbban a kormány agyatért vala és al van határozva biztositani a randát mindaddig, mirr a halyzat magangadi a dominiumi statútum ólatbalépt^tését. knrél 1;ounyabban halyazkadhatik szamba a hindu *üggat; ansségiak kovatalós*iv«l, mart azt a függatlanségat a népasség nagyrészt sam kívánja 70 millió indiai muzulmán sziva«abban látja az angol uralmat.

; mint a nindukét, 4 m*sé"s gazdagságú maharadzsa* továbbra is hü vazallusai Brittaniának ős sammi okuk sincs a függatlanség után vógyakozni

s amaly majd alvaszl hatalmakat. India ki használói ma különban sam annyira az angolok, mint a halyi vagyonos osztályok* A panindiai kougrasszus, amalynak navéban Gandhi Londonban < baszélt, inkább azaknak a képvisslőja,mint a nyomorba taszított millióké. Mindaz arra angad kövatkaztatni, hogy India fal szabaditásának és függatlan állammá való szarvazésénak folyamata még viharos idókat fog étélni,amLg a Gandhi által hird.t.tt alvak magvalóslthatók 1