Lapszemle, 1932. január
1932-01-07 [1381]
A utasította az Ausztria-Magyarország, CsehszlováviaTkisententera viter^a- m dő vombinációt. A lap szerint az osztrák koncepció ez: Vözépeurópa Németországgal az élőn, vagy semmi, Ausztria elutasítása után még volna egy koncepdió - irja a lap - hogy leg alább Magyarország kijusson a német befolyás alól azzal, hogy gazdaságilag Csehszlovákiához kapcsolódna. De er- ^ re már megadta a választ Bethlen gróf volt miniszterelnök, miszerint az nem történhetne meg a vitás politivai kérdések rendezése, azaz határrevízió nélkül. A kormány most hivatalnokoskodó elnöke Károlyi gróf pedig csak a velünk kötendő kereskedelmi szerződésről beszélt, azaz elutasított minden szorosabb kapcsolatot a puszta kereskedelmi szerződésen kivül. És igy a dunamenti közeledés propagálóit világos választ kaptak Béostől és Budapesttől' nem kell semmiféle vámunió, semmi szorosabb kapocs, csak kereskedelmi, szerződés, mint minden Idegen országgal, Franciaország talán még egy darabig nyomást fog gyakorolni, de nem lesz másként - hangoztatja ujból a Narodni Politika - mert az egész ügy nem gazdasági, hanem a legteljesebb mértékben politikai kérdés, A Hodzsa-féle Slovensky Dennik /5/ "Magyarország tovább házal a dunai föderáció kleszelésével" cimmel megemlíti Gratz Gusstévnav belgrádi útját és ismételten leszögezi, hogy az egész akció csak a régi Habsburg-monarchiának a felujitását célozza és erre senki*sem Gratz, sem Hantos nem .Jogja megnyerni a csehszlovákodat, A Hodzsához közelálló Slovensvá Politika /4/ montreauxi visententekonferenciáról leszögezi, hogy az a dunai konföderáció tervével is foglalkozni fog. Hogy milyen lesz az álláspontja - irja a lap - ez is a legha- M tarozottabban előrelátható; A kisentente elvégre még sem léphet be olyan dunai föderációba, amilyet főprepagálől, a magyarok és németek ajánlanak, akik &£?t német-magyar szüjjteemácia mellett képzelik elAz ilyen dunai föderáoió lehetetlenség, a fantázia világába tartozik é3 minft ilyen eleve el van iníázve. JtoaWeauxban elhangzik a végső sző a Pestnek előre tudnia