Lapszemle, 1932. január

1932-01-30 [1381]

* irja, hogy ismert magyar politikusok ezirányu kísérletei a külföldi sajtóban nagy érdeklődést keltettek.A túloldalon felsorolt államférfiak nyilatkozatait a szemle már részletesen ismertette,s azokhot a Vreme kommentárt nem füz.A Politika /28/ Jules Sauerweinnek párisi keltezésű hozza • cikkét/amely a Közép- és Délkeleteurópa államai közti gazdasági meg

egyezés lehetős

égeit tárgyalja,

s azokat három csoportba osztja.Az első csoporttal csak keveset foglalkozik. Ebben az egyik oldalon egész Európa mezőgazdasági államai,a másik oldalon ipari államai állnának. A második csoportosulást ugy képzeli el,hogy a kisantant államok lépnének egymással, valamint Aistriával és Magyarországgal gazdasági szövetségre, amely a csehszlovák iparnak nagy fogyasztási területet biztosítana,de nem elégíthetné ki a mezőgazdasági államokat,mert terményeiket nem tudnák a vámunió területén belül elhelyezni.Ezért a szövetségnek széleskörű kereskedelmi szerződéseket kellene kötnie Németországgal és Itáliával.Ez a szövetség elnyerhetné Franciaország garanciaját,mert a vele szövetséges kisantant államok 50 millió lelket számlálnak, mig Ausztria és Magyar ország lakosainak száma csak 15 millió.A harmadik lehetőség Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria szoros gazdasági együttműködése volna, amit ez a három állam a legszívesebben látna,de ennek az uniónak az a gyenge oldala,hogy nem oldaná meg a keleteurópai mezőgazdasági krízist,sem a németországi ipari válságot.Ennek a tervnek a megvalósítása ternészetesei mit sem változtatna a kisantant struktúráján.Az Obzor /29/ ismerteti azt a kavarodást,amit Schürf osztrák miniszter beszéde a cseh sajtóban előidézett Kassának és környékének kompenzációként Magyarországhoz való visz-