Lapszemle, 1932. január
1932-01-28 [1381]
Franciaországhoz és Lengyelországhoz fordult, akkor ezek a hatalmak azt hitték, hogy feltételeket szabhatnak, öt évvel később Paris önmagától gyakorolta befolyását Varsóban, hogy Lengyelországot aég lényegesen kedvezőtlenebb feltételek alatt is rábírja a szerződés aláírására, mint amilyeneket elérni vélt Paris* és Varsó politikai magatartásának ez a változása a szovjetunió megerősödésének jele. A szociáldemokrata Vorw&rta /26-42/ előbb Litvinovnak Genfbe való elutazása előtt az orosz sajtóképviselők előtt tett nyilatkozatát ismerteti, majd azt mondja, hogy az orosz-lengyel meg nem támadási paktum megkötése messzehordó Jelentőségű külpolitikai esemény. A Moszkva és Varsó közötti paktum hasonló megegyezést tételez fel Moszkva és Bukarest között, viszont ez a kőt szerződés csak akkor lehetséges, ha Franciaország azokhoz megadta hozzájárulását A szovjetunió ós nyugati szomszédai közötti közeledésnek nagy jelentősége abban rejlik, hogy Franciaország nemcsak előmozdította, hanem követelte is a megnemtámadási szerződések létrehozását,, mert Jóideje maga ls hasonló szerződésről tárgyal Moszkvával- Ezért a francia külügyi hivatal a legutolsó hónapokban erős erkölcsi nyomást gyakorolt Bukarestre és Varsóra, hogy egyezzenek meg Moszkvával. Franciaország vezető gondolata emellett mindenekelőtt az, hogy a Szovjetunió leoldja Németországhoz való egyoldalú megkötöttségeit, A lengyel-orosz megnemtámadási szerződés nem terjed ki a versalltesl szerződés által megállapított jelenlegi német-lengyel határ garantálára. Ennyiben Moszkva Németországgal szemben arra hlvatkozbatik, hogy egy Lengyelországgal való ilyen szerződés nem jelenti az orosz külpolitikának a szövetségesek táborába való teljes bekanyarodását Azoknak a németországi köröknek számára azonban, amelyek az eddigi német-orosz megállapodésok^z ka) anflo g' j»I.KVfTITÍn 1 fi \ *\