Lapszemle, 1932. január

1932-01-25 [1381]

az ujjárendezést a jóvátételi és a háborús adósságok teljes tör­lésének céljával. Az a hang, amely erre azt válaszolja, hogy: "nem,a Young terv végleges!" nemcsak a német-francia megértéssel, nemcsak a világgazdasági válság szolidáris leküzdésével, hanem a politikai és a gazdasági észszerüség legelemibb parancsaival is sze mbehelye zke dlk. A DAZ./2o-uo/ párisi levelezője Herriot 21-iki kamarai beszédéről azt irja, hogy ez a beszéd ügyes középszerűség volt, attól az öntelt gondolatmenettől hordozva, amely mint latin vi­lágoslátás állandóan önmagát cirógatja, holott nem egyéb felü­letességnél, amelynek legfeljeob naivitását lehet csodálni, amely sohasem feledkezik meg a francia nagylelkűség (dicsőítéséről. ^ szerkesztőség megjegyzése szerint csodálkozni kell azon, hogy a "szerződések szentségéről" hangoztatott francia frázis felett nem szakadt meg már régen a német nép türelme. Mert ugy a hadi­sarc kérdésében, valamint a leszerelés kérdésében a Franciaország vezetése alatt álló szövetségesek szegték meg a Németországnak adott szavukat. A hadisarc kérdésében az előzetes békeszerződés az, amely a Wilsonnal való jegyzékváltás aiapján volt megkötve /és amelyben csak az egykori harcterületeken lakó polgári lakos­ság kárainak megtérítéséről volt szó/ és később egyszerűen meg­tagadtatott és katonai hatalmi eszközökkel legalább négyszer ma­gasabb hadisarc-követeiéssel pótoltatott. És a leszerelés kérdésé­ben a "szerződések szentsége" a volt ellenséges államokat a mai napig szintén nem késztette legkevésbbé sem arra, hogy leszere­lési kötelezettségüket, amelyet a népszövetségi paktumuan és a fi versalllesi diktátumban aláirtak, végre teljesítsék. j

Next

/
Thumbnails
Contents