Lapszemle, 1932. január

1932-01-25 [1381]

cikke rendkívül nehéznek látja a helyzetet s ezért elsősor­ban a német kormányt vádolja súlyos hibával, hiszen végered­ményben arról van szó, hogy Németországot mentsék meg, mai ideiglenes válságából s akadályozzák meg teljes összeomlását. Brüning ugylátszlk jobbszereti a csődött és bukást,mint a jogszerlntl és méltányos megoldásokat.- Nyilvánvaló, hogy Németország nem akar fizetni, s ez az álláspontja bele illik a német revanspolitlka többi pontjai közé. Pedig Így a_némür ^t^-katasztrófa_eléjnenne.k.. mikor a jóvátétel teljes törlé­sét követelik, ami teljesíthetetlen. A német érvelés és a báseli szakértőbizottság jelentésére való hivatkozás tart­hatatlan és hamis. A helyzetet mindazáltal hidegvérrel kexl tekinteni, s a Hoover moratórium lejártáig még hátralevő 5 hónapot fel kell használni a probléma gyakorlati megold,ásá­nak előkészítésére Első és legfontosabb dolog Amerika és Németország magatartásával szemben az európai jóvátételi hi­telező hatalmak, mindenek előtt pedig Franciaország és Ang­lia szilárd megegyezésének biztosítása. Ez Angliának: is emi­nens érdeke Igyekezni kell ugy eljárni, hogy Amerikát győz­zék meg arról, hogy neki is érdeke a problémának a fennálló szerződések keretei gözött való rendezése,- A Temps 23 vezér­cikke a Kamara külügyi vitája nyomán .megállapítja, hogy a kormány politikáját és álláspontját a jóvátételi kérdésnen az egész francia nemzet támogatja, mely ragaszkodik a szer­ződések tiszteletbentartásához s e szerződéseken az esetle­ges kiigazításokat csak maguknak a szerződéseknek keretében hajlandók megengedni, nem hajlandó azonban még vitatkozni sem a szerződések és az adptt szó cinikus, egyoldalú megsze-

Next

/
Thumbnails
Contents