Lapszemle, 1931. december

1931-12-02 [1380]

déstől tette függővé. Ezen az utón azonban nem volt haladás felje­gyezhető, A baseli Nemzetközi Fizetések Bankja egyetlen nagy fel­adathoz sem fogott hozzá, amire hivatva lett volna./DAZ. 1-551./ Grandi amerikai útját washingtoni megvilágitásban ismerte­ti ottani cikkében Paul scheffer a Berl. Tagebi. /1-565/ levelező- < je ~ aki rámutat arra, hogy az amerikai szenátusban némely körök Grandi útját teljesen feleslegesnek és tárgytalannak tartották és valószínűleg még ma is ezt a felfogást vallják. Ezzel a véleményük­kel mindenekelőtt stimscn államtitkárral állanak ellentétben, aki a felelősek egyéni eszmecseréjét tartja az óra parancsszavának és ellenzi az irodaszerüséget ... AZ amerikai politika azt hiszi, hogy ma egyáltalán nincsenek elsőrendű vitális érdekű külpolitikai problé­máink. Munkájának nagyrésze arra irányul, hogy ne hozassa magát Lyan helyzetekbe, amelyek erejének teljes latbavetésére kényszerít-^ hetnék. Még a konferenciákat sem szereti, A dolgok látható menete szerint Európának önállóan kell cselekednie, A külföld felelős po­litikusaival való együttműködés a kényszer produktuma. Mely kény­ért az amerikai nép szélesen gyakorolja. És sokkal nagyobö súlyt helyez arra, hogy ne keletkezzenek "bonyodalmak" a külfölddel, sem­• y valamely pTcbléma megoldást nyerjen.- "Grandi hazatérése" cimen a Voss. &tg /30-564/ rónai levelezője Mai°ío Passarge clkke~_ { ós arra mutat rá többek között, hogy Mussolini azt akarta, hogy hangját a túlsó partról is hallassa és pedig.ngy. hogy e&yit3ejas^; ' "ügy hangozslon, mint a másik ország hangja. Jogosult az az állHáe, ^ hogy ez sikerült neki. A tudósító érdemesnek tartja Granai lemtóbM •:-rí^f l besz44át arra, hogy néts&tországon részletesen elolvassák . ..„•••.'•.: .. és Olaszország Németországgal megegyezett abban, hegy a le­szerelés dolgáoan el kell jutni valamely .megoldáshoz. De épen Grardr-

Next

/
Thumbnails
Contents