Lapszemle, 1931. december

1931-12-19 [1380]

annak idején a pártvezetőségben helyet foglaltak az összes nemzetiségek képviselői is: a románok részéről Flueras és Jurnánca

? A háború végén av összeomlás előtti napokban a magyarországi szociáldemokraták bevonásával készült Károlyi. Mihály elnöklete alatt a nemzeti tanács s az erre vonatkozó tárgyalásokban Flueras és Jumanca szintén résztvettek. Később ők Maniu Gyula hivő szavára hazamentek Erdélybe, Az aradi nemzetiségi tárgyalásokban ml magunk épp ugy nem bíztunk,, mint nem bízott maga Jászi sem

; Késő volt már minden az után, ami Magyarországon a politikában történt Tiszáék sovinizmusa és rövidlátása folytán, Hogy a gyulafehérvári nagygyűlés Erdélyt elcsatolta Magyarországtól, azt mi ir csak a nagygyűlés megtartása után tudtuk meg, az előzmények ről semmi tudomásunk sem volt," A Temesvári Hírlap /18/ vl~ ^ szont Pop 1s_lc3ó István nyilatkozatát közli a kérdésről, de ez csupán olyan irányban vitatkozik Clopotellal

v mintha "Gyulafehérvár" nem az erdélyi román nemzeti párt, hanem a szociáldemokraták érdeme lett volna, Hiszen a gyulafehérvári határozat egy olyan tisztára nemzeti megnyilvánulás volt' amely össze sem fér a szociáldemokraták nemzetközi ideológiájával . Magyar or szág fegyverkezéséről ereszt meg egy cikket a Viitorul /16/« Nem nevezi meg a párisi lapok mint \ hírforrást, de lényegileg csak azt ismétli &1> amit a Popuiaire Magyarország franciaországi kölcsönének hátteréről $3 a Schneider-Creuzot-gyár állítólagos szerepéről irt* "A magyar politikai válMg". elmen külön cikkben