Lapszemle, 1931. december
1931-12-11 [1380]
okát - irja a gróf - a ruazinszkói kommunistákban lehet keresni s a lakosság fele a kommunisták mellé állott. Verdesi, van~e joga Prágónak a rósz in népet elvenni a magyar októl, akikkel teljes Irarm oniában^ élt ek ezer éven át. A továbbiakban rirosnovszki gróf leirja tervét, melyszerint Lengyelországnak és Magyarországnak közös határának kell 3 1932- évben lennie. A ruszinokat kiragadni a csehek és zsidók kezéből, kiirtani a kommunizmust ás terjeszteni köztük a keresztény eszmét - a katholicizmust» Ilyen módon - irja a szerző - meg lehetne valósítani a keresztény eszme alapján a testvéri szövetséget a két baráti hatalom közt és kantonokra osztani azt. Ezek a szövetséges hatalmak a Balti tengertől a Duna folyásáig terjednének.. Ennek a fe~ derációs együttélésnek élén kiváló férfiak állanak, akiket a szerző meg is nevez pld*: Horthy, Gömbös, Pilsud3zki és esetleg Maszaryk* Végül megállapítja 3 hogy az erős lengyel-magyar k e res_zté ny hatalom ^ radikálisan kiirtaná az ukránokból és ruszinokból az irredentát és a hatalmas birodalom könnyen harcolhatna egy részről az istentelen Szovjet Oroszország, másrészt a pángermanizmus ellen. A Hovoje Vremja élesen támadja a tervet és azt irja, hogy annak megvalósítása a feudális uralom megvalósítását jelentené /Kárpáti Hiradó 10../ Drahovszkv Mária és Púder Teréz kémkedési bűnügyét , a nyitrai kerületi biróság dec 0 -én tárgyalta, A fcót vádlottat Hagy arország javára történt kémkedéssel vádolt az államügyészség, még pedig '.7ei3ser Miksa feljelentése alapján, akit kémkedés miatt 2ü évi fegyházbüntetéssel sújtott annakidején a kassai biróság. Az ügy zárt letárgyalása után a biróság mindkét vádlottat károm-három évi fegyház ra és három évi hivatalvesztésre Ítélte el , Az elítéltek és védőik íelebbeztek az Ítélet ellen, az államügyész pedig három napi meggondolás! időt kért, /Národny Bennik 10,/
