Lapszemle, 1931. december

1931-12-03 [1380]

_gevv

e

i f

_melyeket Tiltman könyve tár^ a világ^ el é, nem lehet kétséges, hogy a demokrativus és a reakciós rendszerek közül melyiv a jobbik, Tiltman nagyon hasznos munkát végzett a Vönyvével, amennyiben a legmeggyőzőbb vádirattal szolgól a divtaturáfoan rejlő borzalmak ellen., melyev minden jóérzésű emberre visszataszitólag leli hogy hassanak, Á_ dj-f-tajt ori^us rendszernek eurójpai térhódítását Huddlest on /Monitor 9 / annav tudja be, hogy a parlamentek általában véptelenek megbirvózni a háború utáni problémáyi-al „ Még olyan országovban.mint Franciaország és Anglia is hanyatlott a parlamenti intézmény presztízse. Enne

1

' orvoslása azonban civviró szerint nem a diktatúrával járó fokozott centralizáció, hanem ellenvezőleg a decentralizációval való tehermentesítése a parlamentnek, vagyis ami:t Sforza gróf javaspl* a regionalizmus. A parlamenti válság megoldására Briand ős Wells irő is figyelemreméltó javaslatokkal szolgálna*;, Civviró abban biziv,hogy ezekből fog kialakulni a probléma megoldása. Magyarországi utódállamok, Magyarországnak és Ausztriának a Uépazövetség elleni elkesere désével foglalkozik a JTew-York Times /lő/ bécsi tuuósitója/3mil Yadney/ vifejtve, hogy Ausztriában a 9 millió dolláros kS$6w&é ölhalasztása, Magyarországban viszont a pénzűéi bizottságnak azon megállapítása tették népszerűtlenné a Népszövetséget, hogy Magyarország nem szorult moratóriumra., Hosszasan ismerteti Ausztriának pénzügyi és politikai nehézségeit. Majd Magyarországra térve arra mutat rd, hogy a Bépszövétség Magyarországnak ugyanazt a tanácsot aota, mint a többi középeurópai államoknak » ig^erezzék fokozni az exportot és csökkenteni ag importot. De hogy lehessen ezt végrehajtani, kérdi Qiv*"ir6, amikor ezen XKZ országok kereskcdeidÖOM* 50 egymás vözött bonyolítják le és amikor az egyiknek az importja természetszerűen a másiknak