Lapszemle, 1931. december

1931-12-03 [1380]

Sir Austen Chamberlin képviselőnek német bírói Ítéletekről a londoni alsóházban előterjesztett Interpellációját a nagynémet Kreuz Ztg. /1-335/ szemérmetlen beavatkozásnak mondja német" beí> politikai viszonyokba. Erélyesen kikérjük magunknak - úgymond -, hogy külföldi parlamentáriusok és politikusok német biróságok jogszolgáltatásit belevonják a vitába. Érdemileg Chamberlin provokációjához, amely előretörésnek tekintendő a leszerelési, illetve Németország lefegyverzési kérdésében , megjegyzendő, hogy Németországnak legkevésbbé sincsen takarni valója A német titkos fegyverkezésekről szóló mese túlságosan elkopott, semhogy ma még valaki hinne benne, akiben még csak a legkisebb jóakarat is megvan. Ha Chamberlin ur a leszerelési kérdésben érdemet akart volna szerezni, akkor a párisi leszerelési kongresszus botrányos eseményeit és azo - W kat az ocsmány támadásokat kellett volna szóvátennie, amelyeknek Cecil lord angol delegátus volt kitéve. így Chamberlin ur csak Franciaországnak tesz szívességi szolgálatot. A párisi intransigeant ama híréhez, hogy kérdést Intézett egy jól Informált francia egyéniséghez, hogy miképen gondolkodik a francia kormány a leszerelési konferencia elhalasztásáról, amire a válasz az volt, hogy több európai kormány számára az elhalasztás kívánatos és ezért valószínű, azonban egyetlen kormány sem kívánja az elhalasztásra vonatkozó inicíativát megragadni, a Berl. Tagebl. /z- > 567/ megjegyzi, hogy e jelentéssel szemben újból hangsúlyozni kell, hogy eddig egyetlen külföldi kormány részéről sem történt lépés Berlinben, hogy a birodalmi kormány hozzájárulását megnyerje a leszerelési konferencia esetleges elhalasztása számára. Persze különböző ol- } •alakról journalisztikai kísérleti léggömböket eresztettek fel. Vég-