Lapszemle, 1931. december

1931-12-29 [1380]

népeinek összefogása voltaképpen Kossuth Lajos gondolata, a karács nyi nyilatkozatok utá n várja a cselekedeteket, mert 60 millió emb^r s talán az egész kapitalista rend sorsa függ attól, hogy Közópeurópa elindul-e az egyedül lehetséges gyógyulás utján. Ma ez az egyetlen re . alitás s nemcsak a világválság kényszerhelyzete, de a Duna-völgyében élni akaró népek akarata is a minél gyorsabb megvalósít ás át követeiig A "Népszava" azt mondja, hogy az atomizált Középeurópa életképtelen és ha a nemzeti államok kialakulása történelmileg szükségszerű fejlődés volt is, a gazdasági élet logikája kényszeríti a magasabb egységbe való összefoglalást. A gondolat szociáldemokrata résziről mindig t ámogátasra talált s most. a "Népszavai* szerint Vukott Bethlen-rendszer akarja kisajátítani. Szembefordul a "Temps" szombati vezércikkével, amely Bethlen grófot karácsonyi nyilatkozata kapcsán mint a jövő emberét emlegeti s nyilatkozatát ugy értékeli, mint "egy uj realitási politika kiiuénló" pontját"* A "Népszava" azt mondja,hogy téved a "Temps", Bethlen nem lehet többé a magyar politika jövő embere, ő eljátszotta szerepét és még a középeurópai államok együttműködésének gondolati hídján sem térhet vissza oda, mint tettekkel ténye? ző. A dunai népek gazdasági együttműködésének kiinduló pontja a "Népsmava" szerint egy uj a realitásokkal számoló magyar politika kezdete, amely nem a mai magyar politikai rendszerrel, hanem ennek elmúlásával képzelhetőéi* Az együttműködés megteremtésének előfeltétele a demokrácia, a magyar nép tiszt ában van azzal, hogy a Duna-medenoében élő népekkel meg kell találnia a legbensőbb kapcsolatokat, amely min de n nép boldogulását biztosítja és kiinduló pontja lehet egy dunai konf öder ác ió nak. A "Pesti Napló" mára a Bethlen-Benes-féle karácsonyi nyilatkozatokkal kapcsolatban mígs zólalt atja dr .Szlávik csehszlovák belügyi, minisztert a magyar-csehszlovák közeledésről, aki azt mondja,hogy a krizis alapja a voltaképpeni agrárválság s meggyőződés© szerjf t mind