Lapszemle, 1931. december

1931-12-29 [1380]

elismer. A karácsonyi nyilatkozatokban nem volt seraai ami ettől a többször hangoztatott princípiumtól eltért Tolna. Maga Bethlen gréf kormányzása idején több izben kijelentette, hogy Magyarország gazdasági együtt nüködésre bármikor készen áll és ezt a hajlandóságunkat tényekkel is Igazolta, nevezetesen a bukaresti agrár konferencia kezdeményezésével, melyet később a varsói, szinajai, majd genfi gazdasági konferenciák követtek. Karolyi Gyula gróf miniszt ereinök ugyancsak ezt az álláspontot képviselte, ugy az egységespárti beköszöntő beszédében, melyben a cseh-megyar kereskedelmi szerződés kérdését is megemlítette, mint novemberben a képviselőház összeülésekor elhangzott felszólalásában* Szzel széniben viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a Csehország által felmondott kereskedelmi s zersődést sem sikerült eddig megkötnünk, továbbá, hogy cseh kormánykörökhöz közelálló lapok most is a gazdasági kooperáció ellen foglalnak állást.A "Magyarság" vezércikkében azt mondja, hogy tizenhárom esztendő óta nem a mi hibánkból odáig sem tudtunk eljutni, hogy Csehországgal épkézláb gazdasági szerződést kössünk, és teljesen igaza volt Bethlen grófnak, amikor e tények megállapítása után az őszinteség és jóhiszeműség t eljes hiányát vetette a cseh külpolitika szemére. Nem akarunk és nem is fogunk elzárkózni a csehekkel való gazdasági megbékülés francia szuggeszöió ja elől. A békének és engesztelődéének az ára azonb&a, hogy becsülettel és méltósággal ülhessünk öszsze a tárgyaló asztalnál. Nem vagyunk elég naivak és nem leezünk balekok, hogy o (Halljunk tartó oszlopai gym ént a benesi műnek,amely minden vonatkcs ásábaa gyökeres reformra és átszervezésre szorul* A francia kuipolit ika rendelkezik elég hatalommal, hogy a dunai államik gazdasági és politikai paritásának essanéjét ott ls érvényesítse, ahol eddig csak a hegemónia és a fölény konjunkturális mqgaslat ár&