Lapszemle, 1931. november
1931-11-18 [1379]
ha Japán, a támadó állaci;, akár fegyverrel, akár ogyób uton r elérne célját azt, hogy fegyveres fenyegetéssel kényszerítse Kínát arra, hogy elismerje a w szerződések szentségét" vagyÍ3 az 1905. és 191b 0-i egyezmények érvényességét- Hogy a szerződések ügyében a kínaiaknak iga zuk van-e vagy nincs, az most nem fontos* Elvégre van bíróság Hágában,, De megengedhetetlen az az eljárás, uellyel a Japánok céljukhoz akarnak jutni.. Ezt nevezik nemzetközi rendnek, a társadalmi rend konzerválásának? Ugyan kérem! Anarchia ez \ Sppen azért a tanácsnak ezt nem szabad tárnia ; e pontban nem szabad meghátrálnia,, Nem szabad megengedni, hogy Kínát kényszeritbessék a Japánnal valő tárgyalásra addig t amíg a kínai területeket teljesen ki nem ürítették a japánok, A japánok helyzetét erőabbiti aztj, hogy titkos azerzódóseik vannak, E titkos szerződések magyarázzák meg a nagyhatalmak tétovázását a azt, hogy milyen ellentét van pld. : Briand ós a Quai d'Orsay,Cecil lord és az angol külügyi hivatal stb. magatartása köV zötte Tudniillik az államférfiak látják:, hogy miről van itt sző,hogy a Népszövetség jövője és a leszerelési konferencia aikere van e konfliktushoz kötve. Az államférfiak ezt látják, ellenben a diplomaták csak a kapott Ígéreteket ós kombinációikat látják, a fegyverkereskedők pedig a kínálkozó üzleteket,. - & szocialista Populaire /16/ ugyancsak vezércikkben követeli a Népszövetség erélyes fellépését, a bákebontó és az egyezségokmányt megszegő Japánnal szemben*- A baloldali, briandista Oeuvre /16/ pedig főleg Briand és a népszövetségi Tnnáca magatartását igyekszik igazolni, rámutatva arra, hogy Briand békítő módszereit mindenki magáévá tette, az egy Japánt kivéve, A spanyol-francia jó viszony és érdekközösség bizonyítéka gyanánt regisztrálja a Temps /16/ vezércikkében Prieto spanyol pénzügyminiszter parlamenti beszédét. Az angol védővámok behozataláról szóló hiröket aggódva .
