Lapszemle, 1931. november
1931-11-18 [1379]
dekeire alapított spanyol diktatúra módszereivel megvalósítani.A régi parlamentális és regionális pártok az állam parazitáinak bizonyultak,8 miután a király az adminisztrációban helyreállította a rendet,ezen a nyáron elérkezettnek találta az időt,hogy visszatérjen a normalizáció politikájához. A lefolyt választáson a választők a nemzeti egység politikája mellett nyilatkoztak,amelyet királyuk a régi szkupstina véres ronjain felépített.A választók részvétele volt olyan nagy,mint az 1927. évi választáson /68#/, amikor a választás teljesen szabad volt.Különösen nagy volt a szavazók száma Délszerbiában.A korábban,Rádics idejében lefolyt választásokon,az ellenzéki szavazók száma magában Zágrábban,amely ma is az ellentállás központja,nem tett többet,mint a szavazópolgárok &0Mt. *v tt.l ti g 7 e VUtor Bérard francia pQliUfru.fi halálát .gyággolja a Vreme /16/aki Jugoszlávia önfeláldozó barátja volt,s aki a többi jugoszlávbarát francia politikus,Ernest Denis,Auguste Gauvin és Jean Brine után szintén sirba szállt.Victor Bérard a háború befejezése után,mint szenátor, a külügyi bizottság elnöke volt,s mint a délkeleteurópai viszonyok legalaposabb ismerője a francia kormány tanácsadója és komoly külügyminiszter jelölt volt.Victor Bérard már a világháború előtt a szerb nép védelmezője^ ként szerepelt és felszabadításáért küzdött. Szerbia megszállásának ideje alatt ő alapította meg Franciaországban "La Nation Serbe en Francé" nevü koraitét,amely az odamenekült szerbek elhelyezéséről gondoskodott. A Politika /14/ jelenti, hogy a Parisban e hó 16-án kezdődő népszö vetségi rendkív üli ülé sszakon Jugoszláviát Kon stan tin Fotics külügyi