Lapszemle, 1931. november

1931-11-13 [1379]

lemeny továobi része a magyar lapokból már ismeretes. A Voss. Ztg. /12-5Ö4/ budapesti távirata jelenti, hogy Bethlen István gróf volt miniszterelnök 11-én jelent meg elsólzoen lemondása után újból a képviselőházban. A jobboldal félénk tapsa, amely megjelenésénél hallható volt a baloldalon .a-felháborodás vi^harát keltette. A szociáldemokraták koruscan kiabáltak:"Ott a főbünös, bíróság elé vele!"... Bethlen gróf halálsápadtan hátatforditott a szociáldemokratáknak.yPercekig ezt a kiáltást lehetett hallani:"Vádalá kell helyezni a népmegsemmisítőt"* Az elnök csak nagynehezen tudta helyreállítani a csendet. Propper szociáldemokrata az ülés folyamán azt az indítványt tette, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy javaslatot terjesszen elő a parlamentben a Bethlenkormány vádalá helyezéséről. A Neue zürch. Ztg. /10-2131/ berni távirata jelenti, hogy jfcterjékfalvai Parcher Pellx, miniszter, magyar kövei a"Berner Tagblatt" szerint újévkor el fogja hagyni Bernt., hogy később a török kormánynál vegye át a magyar követséget. A magyar követség már nem fog külön követet kinevezni Bern számára, hanem az osztrák kormánynál levő követét fogja a szövetség Tanácsnál való képviselettel megúlzni. Parcher 1921. feuruár 28-án, mint ügyvezető és azután 1925. július 21-én, mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter akkreditáltatott a szövetség Tanácsnál. Kisentente . A_jugoszláviai választásokról mentegető cikket ir a Germa•Jiia /10-492/ bécsi G.I.-levelezője, aki szerint határozottan jogosulatlan "szélhámos választói jogról" vagy "látszaL-választásokról" beszélni. Persze a legnagyoub hátrány, hogy Jugoszlávia eltért a titkos választói jog ól és a Magyarországon fennálló nyilvános szavazást vette át. De beavatott körökből ugyhirllk, hogy a nyiltsza^azás csak