Lapszemle, 1931. november

1931-11-11 [1379]

hivatkozott, hogy már 193C-ban a szeptember 14-1kl választások után tartott stettlni neszedében óva Intett mindenkit egy harmadik trlbutum-tervtől. A közbeeső Idő lehetőségeitBrünlng politikája lerombolta. Most már nem hiszünk sem a centrumnak,^semjSrünlngnek^ Ezu______ _______ _ ________ _______ tán Hugenberg a nacionalista_pártok __r____&__&_____€___ és azokkal a kételyekkel foglalkozott, amelyek a nemzeti ellenzék egysége felett hangzottak el. Arra hivatkozott, hogy okmányai_vannak_erről az_eÖyüttmüködésr __________ke_resése _kö 1 csönös_vqlt és az a felismerésthordozta, hogy csak az egyesült erő biztosítja a győzelmet, így van ez ma is, és Így is fog maradni. Ez az oka annak ls, hogy miért nem hullhat széjjel ez a szövetség. Minthogy azonban a politikában valamely rendszer csak ugy buktatható meg és csak akkor marad megbukva, ha uj rendszer és programm és uj hatalom lép a régi helyéoe, ennélfogva a létezőnek közös negációja természetesen a jöbendő közös elismerését is jelenti. Erről a harzburgi megnyilatkozás nem hagy fenn kétséget. Hogy a centrum és a szakszervezetek számára kívánatos lenne a nemzeti szocialistákkal hasonló módon megcsinálni kUlönpakturnát, mint ahogyan azelőtt a német nemzet lekkel tette, az természetes. De a centrum fennállásában és jövőjében nincsen minden német ember feltétlenül érdekelve, A nemzeti szocialisták sem. Hogy egyébként,némely kérdésben a német nemzetiek felfogása eltérő a nemzeti szocialistákétól, azt már gyakran hangsúlyoztuk. Ml német nemzetiek - úgymond - nem vagyunk szocialisták, k

hanem a magángazdálkodás kimondott hivei. Nem is szándékunk, hogy ,,

zagyvaiáknak

,, érezzük magunkat, elófogatnak hagyjuk magunkat felhasználni, hogy azután kirúgjanak nemiünket. Ha eboen, vagy amaboan a vonatkozásban nézeteltérések ós nehézségek keletkeznének, akkor az ügy és a haza iránti közös érdek meg fogja mutatni a kivezető i

i

:tat.~ A nemzeti szocialista Völlc. Beoo. /Io-ol4/ főszajj&esztője,