Lapszemle, 1931. november

1931-11-10 [1379]

aiSolidálaia

? amely esetben államcsőd ós valutária válság fenyegeti. A magánhitelek ügyét igenis osak a jóvátétalakkal összekapcsolva szabad tárgyalni a viszont a jóvátételeket oam lehat rendesni a hiteikérdés megoldása nélküle- A Figaro /8/ elégtétellel regisztrál" liogy ja azt a hirt^Tranoqui lemondott ismeretes, nemzetközi hitelintó« zei felállítására irányuló tervéről s most már azt hangoztatja, hogy Németországnak közvetlenül kell hitelezőivel megegyeznie, s hogy a jóvátételek és a hitelek kát különböző kérdés* Nagyon helyes ez, mondja a Figaro, mert a németeknek szántszándókkal külföldre kivitt óriási tőkéik vannak, tessék ebből kielégiteni a hitelezőket.. Persze a németek azt szeretnek* hogy Franciaország ujabb engedményeket adjon nekik, hogf ők tovább finanszírozhassák a szovjetet* A német-francia gazdasági bizottság

f esélynek felállítását Laval ós Briand berlini látogatásakor határozták alj a Dabats/9/ szarint november 13

c

~án Párizsben összeül* Az angol fontnak a konzervatív párt megsemmisítő győzelme «.-: s» «w ws* am **» «u 'Ím •** «•» c* -**• ** m- mw ^ tv «*- «i iM

, ,« ca» « dacára észlelhető árfolyam-lemorzsolódását Bainwille az Aotv Pf« «s> m «•* «** w .«* mt» &*» v»* *•» «" w* *» «»" *"*» «• *>* *»• «»* ör» /8Aban azzal magyarázza, hogy az angol kormány szemmé Hátha tólag nam óhajtja sem a font r©valorizálását, sőt még a font árfolyamának az aranyértákhez kapcsolt stabilizálását senu Olyan abszurd gondolatok merülnek fel Angliában

t hogy a fontot nem az arany hanem az áruk értékéhez viszonyítva kellene stabilizálni- Ilyen áru azonban nincs, &z Oeuvre /? és 8/ mutatványul részleteket közöl az antifasoiata emigráns Sforza gróf volt olasz külügyniniszt3mekiiek "Háboru utáni diktátorok ós diktatúrák* ciraon legközelebb megjelölendő kcnvvábol,, A közölt részletek azt igyekeznek bebizonyítani, miszerint bem igaz az, hoif Olaszországot a fasoizmus mentette meg a bolsevista veszedelemtől* Ezenkívül a könyv bemutatja Mussolininak a fascizmua sralocxakeriilésfl előtt vallott elveit, melyek azt matatják, hogy ltes*