Lapszemle, 1931. november

1931-11-10 [1379]

politikai momentumok, Bethlen lemondásának tulajdonképeni okát takargatták, mert a francia orientációnak praktikus eredménye sehogyan sem akart mutatkozni, sőt még az sem vált nyilvánvalóvá, vájjon Magyarország a Franciaországhoz való közeledést tényleg azért kereste-e, hogy ebből előnyt kapjon gazdasági szanálásához, amely előnyöket Itália biztosítani nem tudta. Tény az,hogy Franciaország eddig még nem jött Magyarország segítségére. A különböző politikai vonatkozású hivatalos és nem hivatalos tanácskozások és azoknak mellékkörülményei meglátni engedik Bethlen lemondásának másik hátterét, nevezetesen azt, hogy Bethlen képtelen volt tovább folytatni azt a pénzügyi gazdálkodást és mert személy szerint nem akarta vállalni az elkerülhetetlen csőddel járó felelősséget, tehát a teret utódjának engedte át AZ az egy bizonyos, mondja a cikkíró, hogy Károlyi közel sem fogja tudni oly sokáig kihúzni a miniszterelnöki székben, mint Bethlen , A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése egyenesen lesújtó volt mert megállapította a következetes és minden téren elkövetett hibákat és mulasztásokat. Rámutatott a könnyelműen végzett tulkladásokra, olyan költekezésekre, amelyekre semmi szükség sem volt, amelyekkel szemben viszont a gazdasági és szociális szempontból nagyon is szükséges akciókra nem volt pénz. jsgyik legsúlyosabb megállapítása a bizottsági jelentésnek az, hogy Magyarország jelenlegi körülményei között nincs abban a helyzetben, hogy rövidlejáratú külföldi tartozásait ki tudja egyenlíteni. A pénzügyi helyzet ma az, hogy naga gróf Károlyi is arra a meggyőződésre jutott, hogy tovább nem igen vállalhatja a felelősséget a várható fejleményekért. Teleszky, volt pénzügyminiszter -akii a cikkíró Magyarország utolérhetetlen flnanczseni jenek tart, ugyancsak lesújtó megállapításokat tett a Bethlen-rezsim