Lapszemle, 1931. november

1931-11-07 [1379]

szomszédállamaitól, hogy tönkremenjenek csak azért, hogy Ausztriának viszont jól menjen. Ami az osztrák-részről hangoztatott okokat illeti, a cikkíró nem kíván a békeszerződések revíziójának bírálatába oocsátkozni sem pro,sem contra, de azt hangoztatja, hogy nem légit azért minden okot a külföldre kenni, mert Ausztriában magában is sok olyan hibát követtek és követnek el, amelyek alól nem kaphatnak olyan könnyű szerrel feloldozást. Különös hibájául rójja fel a mai osztrákoknak azt, hogy nincs tekintélytisztelet, AZ osztrákok akár kis, akár nagy dologban először is mindent kritizálni szeretnek, azután pedig tiltakoznak és protestálnak. Nincs olyan kormányrendelet, vagy intézkedés, amelyet le ne kritizálnának. Lehetetlennek mondja a túlságosan feldagasztott állami és községi adminisztrációt és megjegyzi, hogy ha az osztrák kormány ugyvéli, hogy a belső béke érdekesen szüksége van ilyen fényűző adminisztrációra, ám tegye, de akkor a költségekért a számlát ne mutogassa a külföld előtt és ne attól kérje az elköltött milliók megtérítését- ügyáltalában a külföldnek nem egyszer joga és oka volna számonkérni ugy az állam, mint különösen a szocialista vezetés alatt álló főváros, Wien gazdálkodását. Igen kemény diót fog jelenteni az osztrák pénzügyi egyensúly helyrehozásánál még mindig a Greditanstalt szanálásának ügye. Ez az-intézet a cikkíró szerint még ma is napi 100.COC schillingjébe kerül az államnak és ilyen kiadás mellett az egész intézet, ugy, amint van, inproduktiv. Magyarország . A parlament őszi (ilésszakának megnyitásáról és az első viharos ülésről, szóló ö-lki lapjelentésok kiemelik Károlyi gróf miniszterelnök beszédének ama részét, ahol hálával emlékezett meg Itáliára és az olasz barátságról, mert ennek köszönhető, hogy aa-