Lapszemle, 1931. november

1931-11-05 [1379]

"öngyilkosságivá^;/ teremtő uiegujnodás?" felírással cikkezik a DAZ. /4-507/ arról, hogy a - ö

YiÉ^2H^^_^L^iÍ^_^2íiS2?z tésének elhalasztása sorsdöntő kérdést^képez Németország_számára

1 Persze Németország kotségte ionul megfizethetné tributumait, ha hajlandó és képes lenne lakosainak életszintjét a kinai kulik niveaujára leszorítani. Ámde ez azonnal forradalommal járna, amely kifelé az adósságok teljes lerázását jelentené ki és egy ideig a világ ellen elbarikádozná magát. Ez az átmeneti állapot borzalmas lenne és egyetlen szomszédos nemzetnek, még a legerősebbnek sem használna. Lehet, hogy a í'ranciák nem látják, vagy lekicslnylik ennek a fejlődésnek, a veszedelmeit. Attól kell tartani, hogy_a franciák Hermán schmitz titkos tanácsost a német_ Uirojialmi korjnány_ tanácsadója tervezetével szemben ellenállást fognak kifejteni. ; Schmitz titkos tanácsos a Nemzetközi Fizetések Bankja utján, vaa^ külön fedezet nélkül,.azaz a Jegybankok nemzetközi szolidaritásába vetett bizalomra támaszkodva, vagy egy ötven százalékos effektív aranyfedezetre támaszkodva, amelyet az aranyban bővelkedő jegybankok oocsátanak rendelkezésre, öt millárd birodalmi márka ellenértékű aranybónokat kíván klbocsátatni. Németország és esetleg más adós országok ezeket az aranyoónokat 4 százalékos adósságkötelezvények ellenében kapnak meg, amelyeket a Nemzetközi Fizetési Bankjával szemben vállalnának és aranyuónokkal fizetik ki rövidlejáratú hiteleiket, a hitelezőknek. Schmitz titkos tanácsos tervének kiváló előnye aüban áll, hogy a nemzetközi forgalom számára alkalmas fizetési eszközt teremt oizalmat érdemlő alapon. Eböól ugy a nemzetközi árucsere, valamint a nemzetközi hitelrendszer hasznot huzaa. A nemzetközi hitelezői bankvilág folyékonyabbá tétetnék ugyan, de az adós országok nem juthatnak auba a kényszerhelyzetbe, hogy ados- bágtörlesztési dumplnggál az összes agrár- és ipari országok pro-